Magyarországon összesen ketten foglalkoznak azzal, hogy a helyszínen hagyott vérnyomokból milyen következtetéseket lehet levonni. Tőlünk nyugatabbra ez már bevett módszer, most azon dolgoznak, hogy a magyar helyszínelők alapképzésének is része legyen a vérnyomelemzés. A Kékfény riportja.
A kép illusztráció (Fotó: Shutterstock)A brutális bűncselekmények helyszíneitől a legtöbben elborzadnának, de van egy különlegesen kiképzett helyszínelő az országban, aki értelmezni tudja a véres nyomokat.
Petrétei Dávid kiemelt főtechnikus, akinek egyik szakterülete a vérnyomelemzés, vagyis a szétfröccsenő, szétfolyó, szétkenődő vérnyomok vizsgálata. Egyike volt azoknak a helyszínelőknek, akiket 2016 őszén a Teréz körúti robbantás után riasztottak. Neki azt is meg kellett megvizsgálnia, hogy a két rendőrjárőr sebesüléseiből, a szétfröccsenő vér nyomaiból mire lehet következtetni. A konkrét esetről nem beszélhetett az M1 Kékfény stábjának, de általánosságban elmondhatta, hogy egy bűncselekmény helyszínén talált véres elváltozás olykor sokat elárul.
Az egyedi azonosítást lehetővé tevő DNS mellett a vérnyomokból mást is képesek megfejteni. A genetikai azonosításokat többek közt a Nemzeti Szakértői és Kutató Központban végzik. A vérfoltok alakja becslést tesz lehetővé, hogy meg lehessen ítélni vagy becsülni a sértett és az elkövető mozgását, egymáshoz képesti testhelyzetét – mondta a szakértő.
A leggyakoribb vérontás késsel történik. Az ilyen gyilkosságok helyszínén a vérnyomok arról árulkodhatnak, hogy hol kezdődött és hol végződött a támadás, de még arra is adhat támpontot, hogy a tettes jobb- vagy balkezes.
Tipikus gyilkos eszköz még a balta is. Azoknál a bántalmazásoknál, amelyekben balta a gyilkos eszköz is, árulkodó lehet a kifröccsenő vér, a cseppekből pedig következtetni lehet az elkövető és áldozatának mozgására.
A lőfegyverekkel okozott sebesülések is sajátos nyomokat hagynak. Egy fegyver torkolattüze óriási erőhatás. A lőtt sebeknél a vér szinte permetszerűen szétterül.
Ez a szakterület kevésbé alkalmas arra, hogy ismeretlen elkövetőket fedezzünk fel vele – magyarázta a szakember. Hozzátette, sokkal inkább arra való, hogy a cselekményre vonatkozó úgynevezett verziókat megerősítsük vagy gyengítsük. Ennek akkor van jelentősége, ha például megvan a gyanúsított személy, és az ő vallomását kell alátámasztani vagy épp cáfolni.
Ehhez a szakterülethez az országban jelenleg ketten értenek, napi szinten pedig egyedül csak Petrétei Dávid készít számítógépes modelleket. Ezért azon dolgozik, hogy a vérnyomelemzés kerüljön be a helyszínelők alapkiképzésébe, váljon kötelező tananyaggá, hogy az országban mindenhol alkalmazhassák majd ezt a módszert a napi gyakorlatban.
Forrás: Duna Kékfény
