Jászárokszállás az északi részén áthaladó Csörsz-árokról kapta a nevét. A rege szerint Csörsz király elhatározta, hogy a szomszéd király lányát veszi feleségül. Azt szabták neki feltételül, hogy a Dunától a Tiszáig hajón vigye át menyasszonyát. Csörsz király a népével mély árkot ásatott, mely összeköti a Dunát a Tiszával. A király igen szerette a mulatozást. Az árok ásásával a zúgolódó nép már Jászkisérig haladt, amikor egy zenész már nagyon megsokallta a muzsikálást, és fejbe vágta a királyt a hegedűvel. A király menten szörnyethalt. Lett nagy öröm Magyarországon, véget ért a rabszolgaság. Ahol meghalt a király, ott temették el. Ahány munkás dolgozott az ásatásnál, az mind egy lapát földet dobott rá. Így keletkezett az a nagy árok és domb, amely Jászárokszállás határában még ma is látható.
„A Csörsz-árok legendája másképpen”
A Csörsz-árok eredetéről egy népmonda maradt ránk, ami több mint 300 évvel ezelőtt is ismeretes volt.
E mondát Tompa Mihály, jeles költőnk „Népregék” című művében tartotta fenn. A rege szerint Rád, a longobárdok királya háborúba keveredett a németekkel, és Csörszöt, az avar királyt hívta segítségül, aki a győzelem esetére a király lányának: Délibábnak a kezét ígérte jutalmul. Rád elfogadta az ajánlatot, további feltételül szabva azonban azt, hogy Csörsz király vízi úton tartozik Délibábért eljönni. Csörsz hazament, s azonnal számlálatlan népével megkezdte a meder építését a Tiszától Rákos irányába. A munkát a legkíméletlenebbül sürgette, az embereket éjjel-nappal kegyetlenül dolgoztatta, így még egy Jákó nevű lantost is elszakított felesége gyermekágyától. Jákó az embertelen eljárás miatt haragra gerjedt, lantját a szegre akasztotta, és megátkozta Csörsz királyt, arra kérvén Hadurt, hogy gyermeke legyen megbosszulója.
Idő múltán Jákó gyermeke, Dósa felnőtt, és anyja megtanította a régi dalra. Apja lantjával kezében bebarangolta a vidéket. Egy este fáradt munkáscsapatra talált, melyből az ismert dal hallatára egy roskadt öregember vált ki: Jákó, Dósa atyja. A találkozás után az apja elbeszélte a hosszú évek szenvedését, mire Dósa bosszúra lobbant, és megragadva atyja csákányát, agyonütötte az éppen arra lovagló Csörsz királyt. Az árok építése abbamaradt, a megkínzott nép hazatért, de megmentőinek neve ma is él Jákóhalma és Dózsa községek elnevezésében. A félbe maradt árok mellett épült Árokszállás, amit Tompa így ír meg:
„Az árok tövénél Ároktő most is áll,
Borsódban a Tiszának füzlepte partinál
S a hely, hol véget érve, néptől megszállva lőn
Épülvén Árokszállás az áldott sík mezőn.”
A rege hitelességében lehet kételkedni, de az kétségtelen, hogy nevét a település a Csörsz-árokról kapta, mely a Heves megyei Csány községnél (Csörsz kán dombja) kezdődik, és Árokszállás, Zsadány, Erdőtelek, Dormánd, Füzesabony helységeken keresztül húzódva Ároktőnél a Tisza mellett végződik.
Cím: Csánykülterület
Tel: (+36) 57 531-062
E-mail: rmiszolnok@hungarytourism.hu
Web: http://www.thermaltourism.hu/4-5468.html
