A XVI. században, 1543 után Csőszt a várpalotai vártartományhoz csatolja Thúri György. 1559-60 után a község elpusztul a végvári harcok következtében. 1647-ben is lakatlan, amikor Nemes Szabó György, más néven Nemes Vörös György kapja királyi adományul, aki végrendeletében 1664-ben a Szabó-Vörös és Csiszár családra hagyományozza. 1665-ben eladják Márkus Péternek és nejének, Bagoly Erzsébetnek. 1694-ben a házaspár fia nádori mandátumot szerez maga és testvérei számára, amely alapján beiktatják a csőszi birtokba őket. Ez ellen tiltakozott Vörös Gergely fehérvári főbíró és a Zichyek is, akik a palotai vártartományt királyi adományként kapták. Perre került sor, a csősziek Salomvári ügyvédhez fordultak és egyezséget kötöttek vele. Ha megnyeri a pert a Zichyekkel szemben, úgy a csőszi birtok felét átadják neki, ha utód nélkül hal meg, a birtokrész visszaszáll a Márkusokra.

A pert megnyert Salomvári utód nélkül halt meg 1727-ben, özvegye viszont nem adta vissza a birtokrészt, hanem férjhez ment Nemeskéri Kiss Sándorhoz. A Zichyek 1741-ben adománylevet kaptak Mária Teréziától, de mégsem kapták meg a birtokot. A határviták ezt követően még 1817-ig zajlottak.

Cím: Csősz Bartók B. u. 8.
Tel: +36 (22) 587-010
E-mail:
Web: