A település történetét vizsgálva azt állapíthatjuk meg, hogy az őskor óta élnek itt emberek. Életmódjuk alakulásában mindenkor döntő szerepet játszott a Tisza, melynek bőséges halállománya, nádasainak, ingoványainak termékei biztosították élelmüket, létük alapfeltételeit. A régészeti feltárások leletanyagának jó része a helyi Tari László Múzeumban található. A Körös torkolata alatt – a mostani közúti híd helyén – védett, jó átkelőhely volt a Tiszán. Amikor 896-ban – a monda szerint – Árpád fejedelem Alpárnál döntő győzelmet aratott a területet birtokló Zalán bolgár-szláv fejedelem seregein, a magyarok elfoglalták a mai Csongrád helyén talált földvárat. Árpád a vidéket Ondnak és törzsének adta szálláshelyül. A megrongálódott földvárat Ete, Ond fia újra felépítette az itt élő , megmaradt szlávokkal, akik a maguk nyelvén „ Csernigrádnak” (fekete várnak) nevezték el. Innen eredhet a mai Csongrád elnevezés. Szent István király Ajtony legyőzése után a Körös-vidéki területekből királyi vármegyét alakított ki, amelynek középpontja és névadója Csongrád vára lett. A megye első ispánsági központjáról a garamszentbenedeki apátság 1075-ös alapítólevelében esik először említés. A 12. század közepén Idrisi nagy és népes városként említi (1153). A gyors fejlődésnek indult várost a tatárok 1241-ben kirabolták, feldúlták. Kivonulásuk után ezért IV. Béla a megyeközpontot Szegedre helyezte át. Az elpusztult népesség pótlására általa betelepített kunok és már megtelepedett magyarok közötti harcokban Csongrád újra elnéptelenedett.
Cím: Csongrád Kossuth tér 7.
Tel: +36 (63) 571-968
E-mail: csongrad@csongrad.hu
Web: www.csongrad.hu
