A magyar puszta vadregényes folyója
Néhány szó a Hortobágyról:
A Hortobágy Magyarország legnagyobb füves pusztája, melyet a Tisza szabályozása előtt legelőnek használták. A gyakori áradások szinte simára gyalulták a felszínt, tökéletes síkságot alkotva.
Petőfi így ír a tájról:
„Hortobágy, dicső rónaság, te vagy az Isten homloka. Milyen szabadon lélekzem, mint tágul keblem! Mennyivel hosszabb utat tesz itt a nap, mint máshol! Megmérhetetlen a láthatár, s olyan, mint egy kerek asztal, beborítva az ég világoskék üvegharangjával, melyet egy felhőcske sem homályosít. Gyönyörű tavaszi nap van.”
A Hortobágy története, páratlanul gazdag élővilága, a pusztai romantika méltán kelti fel az érdeklődők figyelmét. A turisták sokasága keresi fel ezt a jellegzetesen magyar vidéket.
A Hortobágy folyó:
A Hortobágy folyót „Hortubaguize” (Hortobágyvize) néven már 1009-ben említik. Ekkor István király a folyó környékén lévő birtokai közül néhányat az egri püspökségnek adományozott.
A hatalmas puszta közepén ezüstös szalagként kanyargó folyót népdalban is megénekelték.
„Debrecennek van egy vize,
kinek Hortobágy a neve,
arra van egy kőhíd rakva,
kilenc lyukra van állítva”
Az egykori folyó már csak részben természetes képződmény. A Polgár melletti Vörös-mocsárból indult útjára, és vizét az Ágotai pusztáknál (Püspökladány, Karcag) a Nagy-Sárrét mocsárvilága nyelte el. Jelenleg onnan a Hármas-Körösig (Mezőtúr) főleg ásott mederben halad.
A folyó két partján főként nád és gyékény található, de sok helyen sűrű hínárnövényzet borítja. A nyílt vízen a vízitök sárga, és a tavirózsa fehér virágaiban gyönyörködhetünk.
A Kilenclyukú híd:
Magyarország leghosszabb közúti kőhídja mára a Hortobágy jelképévé vált. Korábbi fahidak helyén, 1827-1833 között épült, népi klasszicista stílusban, Povolny Ferenc tervei szerint.
Érdekes és hasznos tervezői megoldás, hogy a feljárókat szélesebbre tervezte, így a felhajtott gulyát, ménest könnyebben lehetett a hídra terelni. Ez jelentősen megkönnyítette a pásztorok és a csikósok dolgát.
Természetesen legenda is kapcsolódik a hídhoz. A monda szerint Rózsa Sándort kergették a pandúrok, a Hortobágy folyóhoz érve segítségére sietett kilenc szeretője, és egymás vállát átkarolva, egy élő hidat alkottak, hogy a szeretett betyár egérutat nyerjen. Rózsa Sándor át is ugratott a folyón, a pandúrok meg mind beleestek, mert akkorra az asszonyok már szétváltak.
Lehet, hogy a tervező pajzán fantáziájában a kilenc szerető, kilenc lyukat jelenített meg, és ezért lett ilyen a híd.
Nézzük meg még ezt a csodálatos videót is.
Forrás: vinpet
