Az 1700-1930 között használták az itt elterülő temetőt. A legnevezetesebb sírhely Csokonai Vitéz Mihály költőé, amely sok vita után Beregszászi Pál kollégiumi rajztanár tervei szerint készült 1836-ban.
Csokonai Vitéz Mihály, a magyar felvilágosodás legnagyobb költője, a híres debreceni kollégium egykori diákja 1805. január 28-án halt meg. Temetését barátja, a kollégium volt eminens diákja, Domby Márton szenior rendezte. A koporsót Kölcsey Ferenc, Kazinczy Ferenc és a tógás diákok kísérték. A sírt akkor egyszerű fejfával jelölték meg.Az 1830-as években Csokonai-síremlék felállítását kezdeményezte a város. Kazinczy klasszicista gúlát javasolt, ezzel a felirattal: Árkádiában éltem én is azaz a múzsáknak szentelt kies helyen. A debreceniek azonban nem így értették az Árkádia szót: e hely ugyanis eredetileg kiváló – elsosorban szamaraknak alkalmas – legelőjéről híres. Ez indította meg az Árkádia-per néven ismert áldatlan viaskodást Debrecen és Kazinczy között.
A síremléket 1836-ban, Péczely József szervezőtevékenységének köszönhetően, közadakozásból állították fel: terveit Beregszászi Pál kollégiumi rajztanár készítette. A síremléken Csokonai sorai olvashatók: Múzsáknak szózatja / A Sírt is megrázkódtatja, / S életet fuvall bele.
A sír irodalmi zarándokhely lett.
Csokonai Vitéz Mihály
(Debrecen, 1773. nov. 17. – Debrecen, 1805. jan. 28.)
költő
Az irodalomtörténet Csokonai Vitéz Mihályt a magyar felvilágosodás legnagyobb, legműveltebb költőjeként tartja számon. Családja dunántúli eredetű, nagyapja református lelkész volt. Apja, Csokonai József, aki borbély-seborvosként dolgozott, korán meghalt. Anyja, Diószegi Sára kosztos diákok tartásával biztosította megélhetésüket.
Csokonai a debreceni kollégiumban kezdte tanulmányait. Tehetsége korán kitűnt, tanárai sokat vártak tőle, 1794-ben már a poétikai osztály vezetésével bízták meg. Hamar megismerkedett a felvilágosodás eszméivel, és Kazinczy Ferenc és Földi János révén kapcsolatba került az irodalmi élettel is. A diákjaival fenntartott baráti viszonyt, a szabadelvű tanítási módszereit nem nézte jó szemmel a tanári kar. Már ezekben az években is több jelentős műve született: ilyen volt pl. a Békaegérharc című vígeposz (1791) és A méla Tempefői című szatírai játék (1793).
A legációk alkalmával eljutott távolabbi helyekre, Kiskunhalasra, Kecskemétre és Pestre is. A pesti tartózkodása arra az időre esett, amikor kivégezték a jakobinus mozgalom vezetőit. Második iskolai pere után kicsapták a debreceni kollégiumból, és 1795-től egy évig Sárospatakon jogot tanult. Onnan 1796 júliusában Pestre, majd Pozsonyba utazott. Pozsonyban kiadta a Diétai Magyar Múzsa című verses újságot. A következő év tavaszától Komáromban tartózkodott, többször elutazott onnan barátaihoz, Kovács Sámuelhez Bicskére, Édes Gergelyhez Nagyvázsonyba. Komáromban ismerte meg szerelmét, Vajda Juliannát, akit verseiben Lillának nevezett. A szeretett lány Lévai István kereskedő felesége lett.
A csalódás után Csokonai Keszthelyen próbált tanári állást szerezni. Vándorlásai során súlyos tüdőgyulladáson esett át. Végül 1799 júniusában a csurgói gimnáziumban kapott helyettes tanári állást. Tanítványaival előadatta saját műveit, A cultura és Az özvegy Karnyóné című színdarabokat. 1800 februárjában elhagyta Csurgót, és visszatért Debrecenbe. 1802. június 12-én a nagy tűzvészben leégett Csokonaiék háza is, emiatt kénytelen volt az építkezéssel foglalkozni a költő.
Az irodalom történészek feljegyzései szerint 1804. április 15-én a Halotti verseket olvasta fel Váradon a Rhédey Lajosné temetésén, és onnan hazafelé menet megfázott. Ezt követően már nem állt helyre az egészsége. Életében két kötete jelent meg: A tavasz (1802) és a Dorottya (1804). Nagy hatással volt rá a felvilágosodás, különösen Rousseau munkássága. Többször állította pellengérre a tudatlanságot, a nemesség kicsinyességét, provincializmusát.
GPS koordináták: 47.5302 / 21.605
Cím: DebrecenDorottya u.
Tel: +36 (52) 412-250
E-mail: [email protected]
Web: www.debrecen.hu
