Angol összefoglaló nevük: comfort object. Vannak élethelyzetek, amikor szükségünk van rá. Ilyen a vigasztalódás, az elalvás. Életünk részei a plüssjátékok. Van, aki felesleges kacatként néz rájuk, van, aki imádja őket, gyűjti, sőt mindegyiknek nevet is ad. Lehet gyűlölni, szeretni, de tudomást venni róluk nem lehet.
A plüssjáték, mint szeretetnyelv
Valentin nap és karácsony környékén fogy a legtöbb ilyen ,,játék”. Az ember szeretne valami maradandót, szívhez szólót adni, akár a már meglévő ajándék mellé kiegészítőként. Szerelmeseknél szempont az, hogy aludni lehessen vele – az, aki adja, saját maga helyettesítőjeként adja párjának a plüsst.
Gyerekeknél inkább a divat, a szín a szempont. Barátok is ajándékoznak egymásnak ilyen figurákat, melynek kiválasztásakor inkább a humor, valamilyen közös emlék a szempont.
Mire jó a plüss?
Jó megérinteni. Az érintés nem csak akkor gyógyít, ha embertársunkat vagy egy kiscicát érintünk meg, hanem akkor is, amikor egy plüssjátékot. Az alacsony önértékeléssel küzdő embereknél előfordul, hogy életüket értéktelennek tartják.
Ez magában hordozza a halállal kapcsolatos gondolatokat. Ilyen a halálfélelem is. Létezik egy olyan hipotézis, miszerint a halálfélelemmel küzdőknél az is nagy segítség, ha egy élettelen plüsst érintenek, simogatnak, mert csökkenti a léttel kapcsolatos félelmeket.
Honnan származik a plüssjáték?
A plüssjátéknak evolúciója van. Eleinte természetes anyagokból mintáztak babát, állatkákat. Ezek után jöttek a rongybabák, melyek még mindig otthon készültek. Aztán megszületett a játékmaci, melyre már komoly üzletág épült, és végül – anyagának sokszínűsége, egyszerű felhasználási módja miatt – megjelentek a mindenféle plüssjátékok.
Persze, mint mindent, ezt is lehet a giccsességig fokozni, némelyik már ránézésre evolúciós zsákutcának tűnik, nem létező állatkák, nem létező színekben pompáznak. A probléma az, hogy ezek a játékok szinte már károsak a mentális egészségre.
Az amerikai plüssmackó története
Az amerikaiaknál Teddy Bear a neve, mely mackónak születéséről az a szóbeszéd járja, hogy az amerikai elnök, Theodore Roosevelt nem volt hajlandó lelőni egy kikötözött mackót egy vadászat alkalmával. Másnap egy karikatúra jelent meg erről az újságokban.
Ennek kapcsán készültek el az első Teddy macik, melyeket 1904-ben kezdték a nagyobb áruházláncokban forgalmazni. Mivel nem volt szabadalmaztatva a játék, bárki gyárthatta, árusíthatta plüssmackóit Teddy Bear néven.
A német változat
Esszerint, Margarete Steiff-nek köszönhetjük a plüssmackót. A hölgy gyermekbénulásban szenvedett. Testvére támogatásával kezdett játékokat készíteni. Első darabjai textil elefántok voltak, majd 1903-ban kisméretű játék babát készített, ami a Lipcsei Vásáron nagyon népszerű lett.
Egy cirkusz kapcsán jött az ötlet: mackót kell csinálni. Ez pedig már egy olyan játék lett, melynek lehetett mozgatni kezeit, lábait, és két lábra lehetett állítani. Knopf im ohr néven védjeggyel látták el, és Németországban, Angliában is bejegyezték.
Híres játék mackók
Mindenki ismeri Milne Micimackóját, a negyvenes korosztály pedig hallott már Füles Mackóról is, mely Lengyelországból származik. Nekünk, magyaroknak is van saját macink: a TV maci. Nem csak filmsztár volt, hanem könyvek főszereplője is.
A TV macit Köbert Tibor tervezte. Idén novemberben – tudomásom szerint – lesz 50 éves a TV maci. A macihoz tartozott kezdetben saját játéka, Valérka, akit később lecseréltek Csutkababára.
A TV macit csak keretnek szánták az esti meséhez, ám a nézők életet adtak neki. Már két generáció, ha nem három, nőtt fel TV maci mellett, aki miatt – valljuk be – többször sikerült fogmosásra rávenni magunkat, mint szerettük volna.
Forrás: debmedia;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu
