A statisztikák szerint több mint 300 ezer magyar él tartósan külföldön.
Térségünkben ma már csak Romániában nő a kivándorlás, miközben
a visegrádi országokban nemcsak a kitelepülők száma csökken, hanem egyre többen is térnek haza nyugatról.
A KSH Népességtudományi Kutatóintézete a magyar és a fogadó országok statisztikái alapján arra jutott, hogy 2001-ben 93 ezer magyar lakott külföldön, 2015-ben pedig már 330 ezer.
A kivándorlást azonban nem elég önmagában vizsgálni, hiszen az emberek egy része vissza is költözik. Ezt is figyelembe véve már több országban is csökkenőben van a külföldre irányuló migráció, Magyarországon 2015-ben már lassult a kivándorlás az Eurostat adatai alapján.
A KSH-nak is van statisztikája a kivándorlókról, ám ez jóval alacsonyabb számokat mutat, mint az Eurostaté, aminek egy módszertani eltérés az oka. A KSH csak azokat tudja kivándorlóként feltüntetni, akik kijelentkeznek a magyarországi lakcímükről, míg az uniós adatbázis a tb-kijelentkezéseket is tartalmazza. A KSH adatai szintén azt mutatják, hogy Magyarországról 2015 óta egyre kevesebben indulnak más országokba, és ez az ütem 2016-ban még tovább lassult.
Magyarországhoz hasonlóan a legtöbb kivándorlót adó Lengyelországban is nő a visszavándorlók száma, miközben a kivándorlóké csökken. Románia az egyetlen régiós ország, ahonnan még mindig egyre nagyobb számban távozik a lakosság, a többieknél mérséklődött vagy stagnált a kivándorlás egyenlege. Ebben a Brexitnek is fontos szerepe van: egyre kevesebben mennek az Egyesült Királyságba dolgozni, és egyre többen térnek onnan haza.
Forrás: Szeretlek Magyarország
