A téli időszakban gyorsabban vastagszik az északi-sarkvidéki jég, aminek hatására részben csökken a tengeri jégtakaró zsugorodásának mértéke. A NASA tanulmánya szerint azonban még így is nagyobb mértékben tűnik el, mint a mérések kezdete óta bármikor.
Nem állt helyre a jégtakaró állapota, csak késik az eltűnése
A szakértők kiemelték: a jégtakaró állapota nem áll helyre, csak késik a teljes eltűnése. Az északi-sarkvidéki jégtakaró átlagosan vastagsága kétharmadát veszítette el a mérések 1958-as kezdete óta.
Jelenleg a jégsapka 70 százaléka szezonális jégből áll,
vagyis olyan jégből, amely egy éven belül alakul ki, majd elolvad.
A jégtakaró téli fokozottabb növekedése nem tesz túl az olvadás mértékének növekedésén, melyet az elmúlt évtizedekben tapasztaltunk”
– mondta Alek Petty, a NASA Goddard Űrközpontjának munkatársa, a tanulmány fő szerzője.
A bűvös szám: 49 centiméter
Amikor az óceán felszínén jég képződik, sok sós, sűrű vizet bocsát ki, növelve a víz keveredését az óceán felsőbb rétegeiben. Ez csökkenti a tenger felszíni vizeinek frissességét és megváltoztatja a szezonális egyensúlyt és a sótartalom eloszlását a felsőbb vizekben.
„A helyi mikroorganizmusoknak és ökoszisztémáknak alkalmazkodniuk kell ezekhez a gyorsan változó körülményekhez” – fejtette ki Petty.
A kutatók előrejelzései szerint az évszázad közepén a légkör és a tengervíz hőmérséklet-növekedése nagyobb hatású lesz majd,
mint azok a mechanizmusok, melyek a jég gyorsabb növekedését segítik.
Amikor a tengeri jég 49 centiméternél vékonyabb lesz a tél kezdetén, megtörténik a változás – véli a szakértő.
(Forrás: MTI/NASA)
