Az uniós és az országos átlaghoz képest is mérséklődött Budapest gazdasági előnye – ismerteti a pénteki Világgazdaság.
Fotó: MTI/Mohai Balázs
Ugyanakkor az egy főre jutó vásárlóerő-paritáson mért GDP 14 százalékkal emelkedett 2010 és 2017 között Budapesten, 36,6 ezer dollárról 41,9 ezer dollárra. Az uniós átlaghoz viszonyított vásárlóerő azonban csökkent, az EU átlagához képest 143,6 százalékról 139,2 százalékra.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Budapest 2018 című kiadványából kiderül, hogy az országos átlaghoz képest veszített termelőképességéből a főváros, igaz, a rendkívül magas, 222,2 százalékos szintről olvadt az előny 105,9 százalékra. A gazdasági súly csökkenése meglátszik az országos bruttó hazai termékből kihasított arányon is, ami 38,4 százalékról 36,8 százalékra mérséklődött, ez gazdasági szempontból a vízfejprobléma enyhülését jelzi.
A főváros országon belüli gazdasági súlyának visszaesése elsősorban annak tudható be, hogy mind az ipar, mind az építőipar aránylag kis része működik Budapesten: az előbbinek a 17,8, míg az utóbbinak a 23,9 százaléka. Ezt az magyarázza, hogy a most folyó nagy infrastrukturális fejlesztések a vasútra és a közúthálózatra koncentrálnak.
Az információ-kommunikáció és a pénzügyi, biztosítási tevékenység viszont egyértelműen Budapesthez köthető, az előbbi szektor 73,2 százaléka a fővárosban üzemel, az utóbbinál pedig 78,8 százalék ez az arány. Az adminisztratív, tudományos tevékenységek, a művészet, a kereskedelem és az ingatlanügyek is felülreprezentáltak a fővárosban – olvasható a gazdasági napilapban.
vg, Hirmagazin.eu
