Fekvése
A Móri-árok Vértes felőli oldalán helyezkedik el, a móri borvidékhez tartozik.
A név eredete
A falu neve eredetileg kizárólag a várra vonatkozott. A település neve valójában Váralja volt. Említése 1461 után már nem szerepel az okmányokban, amiből arra lehet következtetni, hogy a település a török idők elején megsemmisült. A vár hadászati jelentősége a törökök kiűzése után megszűnt, és a Csókakő elnevezés a lassan újra népesedett településre tevődött át. A legvalószínűbb azonban, hogy a vár és később a település a csóka madárról kapta a nevét.
A tatárjárás után a XIII. században épült – kezdetben a Csákok tulajdonában álló – várat már 1299-ben említi írásos forrás. A király 1327. november 28-án kelt levele Csókakőt királyi birtoknak nevezi. Az oklevelekből világosan kitűnik, hogy Róbert Károly Csókakő várának stratégiai helyzetéből adódó fontosságát felismerve, azt királyi tulajdonba vonta. A vár jelentőségét bizonyítja az a tény is, hogy várnagyait az uralkodók a legkitűnőbb embereik közül választották, akik más országos tisztségeket is betöltöttek. Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején Csókakő vára a csehek, a husziták és a török elleni harcokban kitűnt magyar Rozgonyi család tulajdonába került.
A Rozgonyiakat Csókakő várában Kanizsai László követte a várnagyi tisztségben. Lányának, Kanizsai Dorottyának Nádasdy Tamással kötött házassága révén a Nádasdy nemzetség kezébe került az uradalom 1671-ig, amikor gróf Nádasdy Ferenc kivégzése miatt Csókakő vára és tartozékai a kincstárra szálltak.
A vár 1543-tól 1686. augusztus 22-ig kisebb-nagyobb megszakításokkal török kézen volt. Jelentős harc zajlott visszavételéért 1601. október 15-én, a sárréti csatában. A sárréti csata egyik vezéralakja a Fekete Bég (Nádasdy Ferenc), a másik a később szentté avatott szerzetes, Brindisi Lőrinc volt. Csókakő védelmi szerepe a törökök kivonulása után megszűnt. A vár 1683-ban 60 000 forint ellenében Hochburg János császári tanácsos tulajdonába került. Hochburg az 1690-es években még javításokat végzett a várban, ahol abban az időben török foglyok laktak. A XIX. század végén a Károlyi család vásárolta meg. Falait azonban az idő vasfoga és a kincskeresők kíméletlen kapzsisága egyre pusztította.
A vár alatti, egykor „Váraljá”-nak nevezett község az 1750-es években népesült be. Többen települtek ide Székesfehérvárról is.
A móri borvidékhez tartozó község híres bora az ezerjó, mely sokak szerint ezen a tájon terem a legjobb minőségben. A faluban elszórtan is találunk borpincéket, a pincesorokat az Alsó-Magyalos és az Aranyhegy alatt alakították ki. Mára az ezerlelkes község a falusi turizmus egyik kedvelt központjává vált. Csókakő déli határában egy 20 hektáros területen parkerdőt alakítottak ki, ahol százévesnél is idősebb csertölgy állomány él. A községen keresztül halad az Országos Kéktúra útvonala
Nevezetességei
Csókakő vára
Történetét Mikszáth Kálmán írta meg regényes formában a Magyarország lovagvárai című könyvében.
1992-ben a csókakői katolikus templom kertjében avatták fel az 1941-45 közötti időszak katonai és polgári áldozatainak hősi emlékművét.
Cím: Csókakő Petőfi Sándor u. 3.
Tel: +36 (22) 583-021
E-mail: [email protected]
Web: www.csokako.hu
