Aba Novák Vilmos: Francia-magyar történelmi kapcsolatok
1928-30 között a Római Magyar Akadémia kurátora, az olasz orientáltságú Gerevich Tibor az elsők között hívta meg Rómába Aba Novák Vilmost. A kultuszkormányzat legfőbb célja az volt, hogy a művészek, „szemlélve Rómának és Itáliának nagy művészeti alkotásait, lehiggadt és letisztult ízléssel térjenek haza.” A modern olasz törekvésekkel párhuzamosan Magyarországon is megjelent a historizáló szemléletű újklasszicizmus.
A harmincas évek elejétől külföldi sikerei és az ezt követő állami megbízások révén ívelt fel Aba Novák pályája, és hamarosan a korszak egyik legtöbbet foglalkoztatott művészévé vált. 1932-ben Padovában az egyházművészeti kiállításon aranyérmet nyert, majd az ezt követő évben az első komoly megrendelése a jászszentandrási plébániatemplom freskóinak elkészítése volt. Ugyanebben az évben kis állami aranyérmet kapott. 1936-ban bízták meg a szegedi Hősök Kapuja, 1938-ban pedig a székesfehérvári Középkori Romkert mauzóleum-seccójának, majd a városháza freskójának megfestésével.
Aba Novák szintén állami megbízásként, 1937-ben festette meg a Párizsi Világkiállításra a Magyar-francia történelmi kapcsolatok című pannóját. Jelentőség teli pillanat volt ez, hiszen Trianon után első ízben szerepelt Magyarország a világkiállításon.
A magyar pavilon két oldalát borító, 7-7 darabból álló, egyenként 780 x 200 cm-es pannó a magyar és a francia történelem kapcsolódási pontjait örökítette meg. Aba Novák Vilmos, aki a monumentális műfaj kiemelkedő mestere volt, a magyar-francia kapcsolatok több száz éves történetének eseményeit pillanatképekben, szinte filmszerűen örökítette meg. A legfontosabb témákat nagyobb léptékben kiemelte, majd végül a különböző eseményeket mondatszalagokkal tűzte össze. Tematikájában többek között megjelenik „a nándorfehérvári ütközetben a magyar hősiesség emlékezetére elrendelt déli harangszó története”, a lelkiismeret szabadságát kimondó 1564-es tordai országgyűlés, az esztergomi királyi palota építése, Berlioz, a Rákóczi-induló zeneszerzője, Bercsényi és La Fayette magyar huszárai.
Az alkotás nagy sikert aratott Párizsban, a zsűri Aba Novákot Grand Prix-vel jutalmazta.
A Szent István Király Múzeum gyűjteményében megőrzött mű felújítása 2000-ben kezdődött el. A MilIennium évében, a restaurátorok gondos munkája nyomán, ismét teljes pompájában tárulhat a nagyközönség elé.
Forrás: http://www.museum.hu/museum/permanent_hu.php?IDP=488&ID=308
Cím: Bartók Béla tér 1.
Tel: +36 (22) 315-583
E-mail: [email protected]
Web: www.szekesfehervar.hu
