Fejér Megyei Sáregresen született mester képeinek gyűjtését a múzeum már a harmincas évek vége óta feladatának tekintette. Ekkor került a gyűjteménybe a Báthory Erzsébet grand-guignol-kompozíciója, amely a Fehérvárért vívott harcok során (1944-45) elveszett. Csók István még 1938-ban három képet – szülei portréját és önarcképét – ajándékozta a múzeumnak. Halála után leánya újabb műveket adott át, s velük a család számos, szép régi bútorát, emléktárgyát. Ezek tették lehetővé – a Magyar Nemzeti Galéria letéti anyagának segítségével – az emlékmúzeum megnyitásást.
A házról
Csók István, a huszadik századi magyar festészet kiemelkedő jelentőségű mestere 1865. február 13-án, a Cecével szomszédos Pusztaegresen – mai nevén Sáregresen – született. Édesapja jómódú malomtulajdonos volt, aki a kúriaszerű, eklektikus stílusú cecei házat élete végén, az 1880-as évek végén építtette.
A tágas kertben álló családi otthon bejáratát a fedett terasz alatt a fiatal művész freskóval díszítette. Az ajtótól jobbra vidám, poharazó társaságot, balra Csók István Önarckép-ét látjuk – kezében palettával és ecsettel, ahogyan a fénykép is mutatja, mely müncheni műtermében készült róla, a Báthory Erzsébet festése közben.
A kiállításról
Az emlékmúzeum látogatója a szép kerten át a fedett teraszról a bejárati ajtót keretező freskó megtekintése után egy folyosó-szerű előtérbe lép be. Szemben a falon a tekintélyes portréfestő, Boldizsár Ivánnak (1897-1984) az idős Csók Istvánról festett arcképével találkozunk. Jobbra végig a fal mellett és az ablakok alatt egykorú fotók, dokumentumok és néhány személyes tárgy idézi a tárlók sorában a művész emlékét. A folyosó végén nyílik a kiállítás – az egykori lakás – első szobája. Jobbra – egy szép tükör és egy kényelmet kínáló kanapé szomszédságában – Fiatal nő képe néz ránk a falról. Az ablak másik oldalán Csók Istvánnak 1905-ben, Párizsban festett egészalakos képét látjuk Feleségéről. Ezzel szemközt, egy remek empire szekreter fölött függ az 1912-ben készült Önarckép. Ez a darab egyik változata annak a képnek, amelyet a firenzei Uffizi Képtár meghívására festett a mester. – Innen jobbra, a két ablak között még egy Önarcképpel találkozunk, melyet 1903-ban, Párizsba telepedésének évében készített. A szoba másik oldalán, a sarokban álló régi cserépkályha mellett egy korai, még főiskolás Női tanulmányfej lóg a falon
A második szobában a bútorok és képek között két szoborportrét is láthatunk Csók Istvánról. Az egyik – a következő szobába vezető ajtó mellett – Kisfaludi Stróbl Zsigmond (1884-1975) munkája, a másik – a szemközti sarokban – Edvi Illés Ilonáé (1909-). Ebben a szobában található Csók István egykori bútorainak egyik legpompásabb darabja, egy tizenhetedik századi francia tabernákulum, rendkívül finom és gazdag figurális, elefántcsont-berakásos dísszel. – Itt kell megemlítenünk, hogy a mester fiatal korától kedvelte az antik bútorokat és meleg fényű perzsaszőnyegeket. Visszaemlékezéseiben újra és újra felbukkan egy-egy megjegyzése müncheni vagy párizsi műtermeinek berendezéséről. – A tabernákulummal szemközti fal közepén súlyos barokk asztal áll, ennek közepén foglal helyet az a márványba foglalt bronz relief-portré, amelyet a Szinyei Társaság készíttetett elnöke, Csók István hetvenedik születésnapjára. A falakon körben zömmel a két világháború közti évtizedekben született műveket látunk. Akad azonban néhány kivétel is: egy törékeny pipereasztal fölött – a Kisfaludi Stróbl-féle portré mellett – függ az 1900-ban festett Zsuzsanna című akt; a harmadik szobába vezető ajtó mellett az 1912-ben, a budapesti Schiffer-villába készült nagyméretű pannónak, a Tavasznak egyik könnyed vázlata látható, majd ugyanezen a falon egy korábbi, a szülőföld ihletéről beszélő kép, Az Úr asztala. A szobában kettőt is látunk a húszas-harmincas évek jellegzetesen színpompás virágcsendéletei közül. Az egyik a két ablak között, a másik az Edvi Illés-féle portré szomszédságában lóg a falon. Az utóbbi mellett látható az eredetileg 1909-ben Párizsban festett és Renoire-i értékekkel versengő főműnek, a Thámár-nak egyik 1933-ban megfestett változata. – Ezekben az évtizedekben fedezte föl a maga számára Csók a Balaton vidékének festői értékeit. A sorozatnyi tájkép egyik jellegzetesen szép példája az 1929-ben Aligán készült Felhős ég, mely az ablak melletti festőállványon látható.
Cím: CeceArany János utca 1.
Tel: +36 (25) 315-583
E-mail: [email protected]
Web: www.szikm.hu
