Gyurcsány Ferenc sikeresen bedarálta egykori pártját, ugyanis a teljesen inkompetens társelnökök aligha tudnak majd ellenállni a volt kormányfő nyomásának.
Kunhalmi Ágnest és Tóth Bertalant választotta az MSZP társelnökévé a párt online kongresszusa. A szocialista párt történetében először választott vezetőinek társelnököket, így az eddig súlytalan pártvezető, Tóth Bertalan, kapott egy olyan társat, aki kevésbé politikai teljesítményével, inkább sorozatos bakijaival és bohóckodásával hívta fel magára a közvélemény figyelmét.
Botrányok és bohóckodás a fő csapásirány
A Tóth vezette MSZP politikusai minősíthetetlen stílusban kezdtek el beszélni, gondolhatunk itt
Bangóné Borbély Ildikóra, aki azzal magyarázta a kormánypártok népszerűségét, hogy „sok a patkány Magyarországon”,
vagy Ujhelyi István EP-képviselő videójára, melyben magyarországi „patkánykormányzásról” értekezett, de példaként említhetjük a Korózs Lajos-féle álmentős videót is.
Tóth elnöksége alatt szipkázta el Gyurcsány a párt két polgármesterét Kiss Lászlót és Szaniszló Sándort is.
Tóth Bertalan azonban nemcsak pártja összetartásában és a botrányokat okozók felelősségre vonásában vallott kudarcot,
hanem ő maga is produkált olykor érdekes megmozdulásokat. Eszünkbe juthat, amikor arról beszélt, hogy az MSZP „nem három harmadot képviselne, hanem egy egészet”, vagy amikor 2019-ben szóról szóra ugyanazt a felszólalását mondta el a parlamentben, mint előtte két évvel.
Tóth társának, Kunhalmi Ágnesnek a neve visszavonhatatlanul összefonódott a „bohócpolitika” kifejezéssel.
Az MSZP oktatáspolitikusa hadilábon áll a helyesírással, ajtóknak rohan, szilveszteri kabarét csinál saját sajtótájékoztatójából és/vagy parlamenti felszólalásából, vagy éppen sajátos tánckoreográfiát mutat be a háttérben.
2014 óta ássa sírját az MSZP
A szocialista párt népszerűségcsökkenése megállíthatatlannak látszik, most megválasztott vezetése pedig láthatóan nincs a helyzet magaslatán. A különböző módszerekkel ellehetetlenített Mesterházy Attila végül nem indulhatott elnökjelöltként, így az MSZP önállóságának lehetősége is teljesen eltűnt.
Mesterházy Attila volt a szocialisták utolsó elnöke, aki szembement Gyurcsány Ferenc akaratával, és igyekezett megőrizni pártja önállóságát. Emlékezetes a 2014-es országgyűlési választás előtti összefogásvita, amikor
Mesterházy hónapokon keresztül tartotta magát az akkor még a parlamenti küszöb alatt lévő Gyurcsány-párt ostromával szemben.
A vita egyik emblematikus eseménye volt a 2013. október 23-i megemlékezés, amikor gyurcsányista tüntetők skandálásukkal megzavarták Mesterházy beszédét: ezért később Bajnai Gordon és Mesterházy is keményen elítélte a DK elnökét.
A volt miniszterelnök machinációi végül elvezettek odáig, hogy felkapaszkodhasson a baloldali összefogás listájára,
bár önálló frakciót akkor még nem tudott alapítani.
A 2014-es választási bukás után Mesterházy eltűnt az MSZP éléről, az őt követő Tóbiás József, majd Molnár Gyula nem tudott megoldást találni a folyamatos népszerűségcsökkenésre, miközben Gyurcsány pártja egyre erősödött. Mesterházy végül az idei tisztújításon indult volna az MSZP elnöki pozíciójáért, de a Tóth Bertalan-féle pártvezetés minden rendelkezésre álló eszközzel ellehetetlenítette a volt pártelnök indulását, így versenytárs híján Tóth és Kunhalmi lettek a párt vezetői.
Tóth Bertalan ismertsége és népszerűsége messze elmarad Mesterházyétól,
vezetése alatt pedig a szocialisták támogatottsága mélypontra süllyedt. A pártról csak a belső leszámolások és a következmények nélküli politikai botrányok kapcsán lehetett hallani, Tóth és Kunhalmi gyenge teljesítménye pedig alighanem megpecsételi az MSZP sorsát, legkésőbb a 2022-es választás alkalmával.
szerző: Tokaji Gergő Máté
