Csernobilban pezsgett az élet pár nappal az atomkatasztrófa előtt – Hátborzongató fotók a tragédiáról

A Szovjetunió büszkesége volt, ami aztán a bukását is okozta: Csernobil tragédiája egy egész rendszer hazugságait és gyengeségét leplezte le. Az erőművekben dolgozóknak felépített mintafalu, Pripjaty pár nappal a robbanás előtt még a szocializmus győzelmét ünnepelte, nem sokkal később pedig már teljes káoszban próbálták menteni az embereket az azóta szellemvárossá vált településről.

1986. április 26-án hajnalban a csernobili reaktor már órák óta vészhűtés nélkül üzemelt, amikor a teljesítménye hirtelen visszaesett. A 4-es blokknál gőzrobbanás történt, a reaktor belseje kinyílt, majd több detonáció után bekövetkezett a zónaolvadás: a föld legszennyezőbb anyaga, a klórium 3000 fokos lávaként kezdett ömleni, megolvasztva a grafitot és a betont. Ezzel kezdetét vette a történelem legpusztítóbb atomkatasztrófája.

Galéria

---

1 / 17 Pripjatyban nagyrészt az atomerőmű dolgozói éltek családjaikkal, körülbelül 49 400 lakos, ebből 15 406 gyermek és 16 562 nő / Fotó: Northfoto

2 / 17 A pár év alatt felépített városon belül egyetlen buszjárat közlekedett, amely az atomerőművet is érintette. Pripjatyba tömegközlekedéssel (busszal, vasúttal, valamint hajóval) lehetett eljutni / Fotó: Northfoto

3 / 17 A településnek is nevet adó Pripjaty folyón rendszeres hajójárat működött, amely egészen Kijevig szállította az utasokat / Fotó: Northfoto

4 / 17 Mazsorettek felvonulása Pripjatyban, pár nappal az atomkatasztrófa előtt. A helyiek az erőmű dolgozóinak eredményeit ünnepelték / Fotó: Northfoto

5 / 17 Az első magyarországi híradás a balesetről a Petőfi Rádióban, 1986. április 28-án 21 órakor, két nappal a balest után hangzott el: „A szovjetunióbeli csernobili atomerőműben baleset történt. A jelentések szerint az egyik reaktor sérült meg és többen megsebesültek”. A hír további közlését azonnal letiltották, az azt felolvasó Bedő Ivánt megbüntették / Fotó: Getty Images

6 / 17 A baleset után 36 órával, teljes káoszban kezdődött meg az emberek mentése. A kitelepítést közlő rádióadás így hangzott: „Kedves Elvtársak! A népi küldöttek városi tanácsa közli, hogy a csernobili atomerőműben történt baleset miatt Pripjaty városában kedvezőtlen sugárzási viszonyok jöttek létre. A párt- és tanácsi szervekkel, valamint a katonai egységekkel megkezdtük a szükséges intézkedések foganatosítását” / Fotó: Northfoto

7 / 17 A Zónából 130 ezer embert telepítettek ki egy hét altt. Az emberek semmit sem értettek, nem tudták, miért mossák az utcákat, miért járkálnak a hadsereg emberei védőruhában, és alig egy órájuk volt a hivatalos rádióhír beolvasása után az összepakolásra / Fotó: Northfoto

8 / 17 Pripjaty kikötője ma már rozsdásodó hajók temetője / Fotó: Northfoto

9 / 17 Nyolcszázezer sorkatonát és a mentesítésen dolgozó úgynevezettt likvidátort küldtek a katasztrófa helyszínére, akiknek az átlagéletkora harminchárom év volt / Fotó: Northfoto

10 / 17 Egy róka kószál üresen álló épületek közöttt Pripjaty szellemvárosában / Fotó: MTI-EPA

11 / 17 A csernobili atomerőmű fő irányítóterme 2000 januárjában. Abban az évben, decemberben teljesen leállították az erőművet / Fotó: Northfoto

12 / 17 Így néz ki most a hírhedt negyedik blokk irányítóterme / Fotó: MTI-EPA

13 / 17 A csernobili árvaház gyermekeit a kétezres években egy hónapos olaszországi üdülésre kezdték vinni, hogy szervezetük megtisztuljon a még mindig mérhető sugárzástól / Fotó: Northfoto

14 / 17 Pripjaty korábbi lakói idén visszatértek a szellemvárosba. Egy házaspár születésnapi dekorációra tűzött régi fényképeket néz a város főterén / Fotó: MTI-EPA

15 / 17 2016-ban új acélszarkofágot emeltek a megsérült reaktor fölé, amely a világ legnagyobb mozgatható építménye: 36 ezer tonnát nyom, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas / Fotó: MTI-EPA

16 / 17 Vera Toptunova, az egyik áldozat, Leonyid Toptunov, a 4-es reaktorblokk mérnökének édesanyja fia sírjánál a moszkvai Mityino temetőben / Fotó: MTI-EPA

17 / 17 Az atomkatasztrófa után a sugárszennyezett területen dolgozó likvidátorok, azaz a mentesítő munkálatokban részt vett csernobili áldozatok emlékműve. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség 56 közvetlen áldozatot tart nyilván, de a katasztrófa közvetve több ezer ember halálát is kozhatta / Fotó: MTI- EPA