Tegnap volt 30 éve. 2000. december 15-én végleg leállították a csernobili atomerőmű utolsó blokkját. A Zóna azóta megnyitotta kapuit a turisták előtt, az atomkatasztrófa helyszíne mára hátborzongató látványossággá változott.

Pripjatyban, három kilométerre a csernobili atomerőműtől mintegy 50 ezren éltek a katasztrófa előtt / Fotó: Northfoto, Getty ImagesPripjatyban, három kilométerre a csernobili atomerőműtől mintegy 50 ezren éltek a katasztrófa előtt / Fotó: Northfoto, Getty Images

A Szovjetunió büszkesége volt, ami aztán a bukását is okozta: Csernobil tragédiája egy egész rendszer hazugságait és gyengeségét leplezte le. Az erőművekben dolgozóknak felépített mintafalu, Pripjaty pár nappal a robbanás előtt még a szocializmus győzelmét ünnepelte, nem sokkal később pedig már teljes káoszban próbálták menteni az embereket az azóta szellemvárossá vált településről.

1986. április 26-án hajnalban a csernobili reaktor már órák óta vészhűtés nélkül üzemelt, amikor a teljesítménye hirtelen visszaesett. A 4-es blokknál gőzrobbanás történt, a reaktor belseje kinyílt, majd több detonáció után bekövetkezett a zónaolvadás: a föld legszennyezőbb anyaga, a klórium 3000 fokos lávaként kezdett ömleni, megolvasztva a grafitot és a betont. Ezzel kezdetét vette a történelem legpusztítóbb atomkatasztrófája.