Harminc éve annak, hogy április 26-án, hajnali 1:23:58-kor a csernobili atomerőmű 4-es reaktora gőzrobbanás következtében kigyulladt, és robbanások sorozata után bekövetkezett a nukleáris olvadás. Ami akkor történt, az emberi felelőtlenség és hősiesség különös drámája.
Egy rosszul elsült kísérletet tesznek felelőssé a szakértők a reaktorrobbanás bekövetkezéséért. Azt pedig az akkori idők politikai viszonyai magyarázzák, hogy a szovjet vezetés próbálta eltitkolni a világ előtt a katasztrófát. De rövid időn belül első ízben Svédországban kezdtek radioaktív felhőket észlelni, amelyek délkeleti, tehát a Szovjetunió irányából érkeztek. Ettől kezdve már nem lehetett sokáig eltitkolni a balesetet.
A Ripost tudósítójának egy akkor a Paksi Atomerőműben dolgozó mérnök egy széles körben még nem ismert történetet mondott el, amiből az erőmű szakemberei már tudták, hogy valahol nagy baj történt.
Az erőmű biztonsági rendszerei jelzik azt is, ha valakit sugárterhelés ért az üzem területén. Ilyen műszer ellenőrzi a kilépő dolgozókat is. Azon a reggelen riasztott a rendszer, de a műszakba érkező dolgozóknál jelzett be a sugárzásmérő…
Hivatalosan akkor még senki semmit nem tudott az országban, de a radioaktív felhő már fölénk érkezett, s beterítette az egész országot.
A KFKI néhány munkatársa a katasztrófát követő délelőttön egy utcai telefonfülkéből több budapesti és megyeközponti óvodát, bölcsődét hívott fel telefonon, figyelmeztetve a pedagógusokat, hogy „olyan erős a nap sugárzása, hogy az veszélyes lehet a gyerekekre”. Az óvodákból terjedt aztán tovább suttogva a figyelmeztetés.
Április 28-án Bedő Iván, a Magyar Rádió hírszerkesztőségének turnusvezetője döntése alapján a BBC hírére is támaszkodva hírt adtak a katasztrófáról a Rádió 21 órai híradásában. A hír közlését a felsőbb vezetés másnap hajnalban tiltotta le, Bedő pedig büntetésben részesült…
Cikkünkhöz kapcsolódó exkluzív képösszeállításunkat a Ripost fotóriportere készítette.
A robbanás után katonákat vezényeltek a reaktorblokkhoz, akiknek megfelelő védőfelszerelés nélkül kellett eltakarítaniuk a romokat, hogy hozzákezdhessenek a reaktor maradványait befedő betonszarkofág megépítéséhez. A több hónapig tartó akcióban százezrek vettek részt, ezrek haltak meg a Csernobilban eltöltött órák, napok következtében.
Az áldozatok számáról hivatalos adatok nem állnak rendelkezésre, mivel a Szovjetunióban a katasztrófa után titkosították az áldozatok kórházi kartonjait.
Forrás: Ripost