Nógrád megye közepén, a Cserhát szelíd dombjai között található az a különleges szépségű, természeti értékekben, történelmi emlékekben és néprajzi hagyományokban gazdag aprófalvas vidék, amely a palóc gyökerekből, a közös történelmi múltból és az azonos társadalmi, gazdasági helyzetből adódóan viszonylag egyveretű térséget alkot. A Cserhát egyik meghatározó tájegysége a történelmi Nógrád vármegyének, illetve a jelenlegi Nógrád megyének is.
A Natúrpark területe igazi kultúrtáj, ahol az emberi hatásoknak különböző mértékben kitett tájrészletek színes mozaikjával találkozunk. A természeteshez közeli, a kisüzemi módszerekkel művelt és a regenerálódó felhagyott területek uralják a tájat. A tájkép természeti alapját a felszíni formák és a növényzet határozzák meg.
A Keleti-Cserhát képét a helyenként a középhegységi magassághatárt meghaladó, vulkáni eredetű hegyvonulatok határozzák meg. Ilyenek a Tepke-, a Bézma-vonulat, a Bujáktól északra eső hegyek, Nógrádsipek és Herencsény hegyei. Ezek a hegyek erdősültek, lábaikon azonban mészkövön, löszön legelők, művelt és felhagyott szőlők-gyümölcsösök találhatók. Az Északi-Cserhátban a telérvonulatok, a szelíd, meszes üledékes kőzetekkel fedett dombok a jellemzők.
A völgyekben ülő falvak szintén a tájkép meghatározó tényezői. Szinte minden faluban találhatók településszerkezeti és népi építészeti értékek, de kiemelkedő a hollókői Ófalu, vagy a terényi Szőlősor. Tájképi értékek a középkori várak és várromok, így Hollókő vára, Buják és Szanda várának romjai. Gyönyörű és értékes templomokat is sok helyen láthatunk, melyek közt a dombon állók különösen látványosak (pl. Cserhátsurány temploma nyolcszögletű tornyával). Tájképi értékkel bírnak a népi szakralitás egyes tárgyi megnyilvánulásai is, mint a sok útszéli kereszt, vagy a patakpartokon álló Nepomuki Szent János szobrok.
Néhány kilátóhelyről láthatjuk be igazán jól a Cserhátot és tág környékét. Ilyenek például a szandai Vár-hegy, a béri Nagy-hegy, a Tepke kilátótornya. A tájképi értékek felszínes bemutatása helyett ugyanakkor a Natúrpark célja a mélyebb átélés biztosítása, a „hely szellemének” megsejtetése. Ezt a terület természeti és kulturális örökségének őrizve történő megismertetésével szeretnénk elérni.
A Natúrpark összesen 38259,72 hektár kiterjedésű területe 22 település közigazgatási területén helyezkedik el. Ebből 15 község teljes közigazgatási területe érintett. A természeti-földhasználati tényezők indokolták, hogy a tervezett natúrpark szélein elhelyezkedő 7 település teljes területéből leválasszuk a nagyüzemi típusú szántóföldi gazdálkodással uralt területeket. Így a Natúrpark összefüggő, természetszerű, illetve extenzíven művelt területek mozaikjából áll. A Cserhát Natúrparkban teljes közigazgatási területükkel szereplő községek: Alsótold, Becske, Bér, Bokor, Cserháthaláp, Cserhátsurány, Cserhátszentiván, Felsőtold, Garáb, Herencsény, Hollókő, Kutasó, Nógrádsipek, Szanda, Terény. A Cserhát Natúrparkban közigazgatási területük egy részével szereplő községek: Buják, Ecseg, Kozárd, Magyarnándor, Nagylóc, Rimóc, Varsány.
A Natúrpark megközelítése déli és keleti irányból Budapest felől az M3 autópályán, majd a 21. sz. főközlekedési útvonalon keresztül történhet, ahonnan több mellékútvonalon is elérhetjük a területet. Nyugati és északi irányból a 2. sz. úton Rétság felől, illetve a 22. sz. úton Balassagyarmat és Szécsény felől érhetők el a Natúrpark települései. Szlovákia felől jelenleg legkönnyebben Balassagyarmaton, Szécsényen, illetve Salgótarjánon keresztül közelíthető meg, de a tervezett Ipoly-hidak a Natúrpark látogatási lehetőségeit várhatóan megnövelik.
Forrás: holloko;
Kép: https://commons.wikimedia.org
