Eger városától keleti irányban, a Bükk zöldellő hegyei között bújik meg Cserépváralja községe. Napjainkban egy régészcsapat értő módon vallatja területét, hogy megismerhessük eme kicsiny erősség elfeledett históriáját.
Cserépvár kezdeteiről nincsenek pontos forrásaink, vélhetően a 13.-14. század fordulóján emeltek itt egy kis várat. A róla fennmaradt oklevelek tanúbizonysága szerint az addigra sorsára hagyott Gerennavár pótlására építették. Luxemburgi Zsigmond király adományaként került a Rozgonyiak birtokába. A középkor további évszázadaiban még magáénak mondhatta a Szomszédvári, a Pohárnok és a Báthory család.

Cserépvár végvári szerepe 1552-ben kezdődött, az egri sikertelen ostrom idején. 1596-ban Eger végleges eleste után a magyar őrség elhagyta a várat, így az ostrom nélkül lett egy szűk évszázadra török birtok. Főként, mint uradalmi birtokközpont szolgálta urait, míg katonai szempontból már a török hódoltság idejére elavultnak számított. Cserépvár nem szerepelt a hadi krónikák lapjain, maradványainak nagy részét a közeli barokk kastély építésére használták.

1687. október 30-án foglalták vissza a császári csapatok úgy, hogy felgyújtották a vár fa-földszerkezetű külső palánkgyűrűjét és a belső kővár védői megadták magukat. Ebben az időben készült a vár egyetlen, bár kérdéses hitelességű ábrázolása, Giacomo de Rossi rézmetszetén Eger elővédművei között, Cserépvárt is feltüntette.
A történelem fintora, hogy napjainkra ez a főnemesi rezidencia is elpusztult, csak a kápolna tömbje látható. Amikor a völgybeli településtől idáig eljutunk, menjünk tovább a kápolna kerítése mellett a fákkal benőtt magasabb Várhegyig. Itt rejtőznek a cserépvári romok.

A helybeliek büszkén mesélik most is, hogy az 1848-as szabadságharc csatazaja elől ide költöztették szülei a négyesztendős Munkácsy Mihályt.

A várásatásokat 2004 augusztusában kezdték el.

Cím: Eger3417 Cserépváralja, Alkotmány u. 52
Tel: +36 – 49- 423 893
E-mail: [email protected]
Web: http://www.eszakivarak.hu/magyar/cserepvar-p.htm