Csátalja község 1735 fős település. Bajától délre 22 km-re, a szerb határtól 12 km-re található az 51. számú főútvonal mellett. A falu rendezett, infrastruktúrája jó. Az elöregedés folytán az utóbbi 10 évben fogyott a lakosság lélekszáma, de megállt az elvándorlás, sőt a betelepedés vált jellemzővé. A megélhetést a mezőgazdaság, a bajai ipari üzemek és kis részben a szolgáltatások biztosítják. Az értelmiségi réteg kis létszámú. A kitelepítés előtti 100 %-ban német nemzetiségű faluban jelenleg zömében bukovinai székelyek mellett felvidéki magyarok, itt honos németek és más betelepedők élnek. Az óvodában és az általános iskolában német nemzetiségi oktatás folyik. A községben egy-egy felnőtt körzetet és gyermekkörzetet ellátó orvoson kívül fogorvos is működik. Az egészségügyi ellátást kiegészíti védőnői szolgálat és gyógyszertár. Civil szervezetként jól működő vöröskeresztes szervezet és életmód klub segíti az egészségvédelmet. Az idősek számára a nappali szociális ellátását az Idősek Klubja biztosítja. A faluban polgárőrség működik. Országos hírű Székely Népdalkör, Díszítőművészeti Szakkör és Német Nemzetiségi Gyermektánc Csoport reprezentálja a község kulturális életét.
Kultúra
Nemzeti megbékélési emlékmű
Székely Díszítőművészeti Szakkör (szakkörvezető: Müller Magdolna)
Csátaljai Székely Népdalkör (vezető: Takács Mátyás)
Márton Zsolt költő
Képzőművészek:
Tamás Menyhértné népművészet mestere
Lőrincz Istvánné népi iparművész
Énekes Zoltán festőművész
Ádám Péter festőművész
Lőrincz Gergely festőművész
Kovács János festőművész
Varga János festőművész
Tóth László festőművész
Vanyúr Katalin képzőművész
Szabadidő
Csátaljai Kutyások Baráti köre
Horgászat a Ferenc-csatornán
A Ferenc – csatorna
Baja városából indul ki az a festői szépségű vízfolyás, melyet általában Ferenc-csatornának nevezünk. Ez a hajdan nagy forgalmú vízi út a magyar mérnöki tudomány jeles alkotása, a Bácska gazdasági életének fontos szereplője. Amit mi, bajai és Baja környéki emberek Ferenc-csatornának nevezünk, az nem más, mint a köznyelvben Ferenc-csatornaként emlegetett vízrendszer egy része, a Baja-Bezdán közötti tápcsatorna. A 229 kilométeres teljes csatornarendszernek kis, mindössze 32 km-es szakasza maradt hazánkban. A valamivel több, mint kétszáz éves múltra visszatekintő alkotás örök büszkesége a magyar vízmérnöki tudománynak.
A csatornáról:
A régi Ferenc-csatorna 1794 és 1801 között épült. Létesítésének indító oka volt, hogy a mocsaras, belvizes, kultúra nélküli, ritkán lakott Bács-Bodrog vármegye nagy területeiről a mocsarakat lecsapolja, a belvizet levezesse. Ugyanakkor a kiváló talajú Bácska bő terményei számára olcsó kereskedelmi utat nyisson Pest és Bécs felé, és egyben szárazság idején öntöző vizet biztosítson a térség mezőgazdaságának. Mindezt elődeink már az 1700-as évek második felében felismerték, és valóban a megépített csatornán Bécs felé a hajózási útvonal mintegy 200 km-rel,a szállítási idő pedig 18-20 nappal csökkent. A csatorna megvalósításában kiemelkedő érdemei voltak a Kiss testvéreknek, Józsefnek és Gábornak.
A csatornát 1802-ben adták át a forgalomnak.
A dunai szabályozási munkák következtében – a kanyarok átvágása – a Monostorszegi Duna eliszaposodott, ezért a csatorna torkolatát át kellett helyezni. A dunai torkolat áthelyezése a vízrendszer minden időben való vízellátottságát nem biztosította. E cél elérése érdekében a Duna valamelyik felsőbb pontjáról tápvíz bevezetésére volt szükség. A megfelelő helyet Bajánál találták meg. A feladatot az ebben az időben hazájába visszatért Türr István – Baja város szülöttje, olasz királyi altábornagy – kapta meg.
A rendszer kiépítésének elvei napjainkban is teljesen elfogadott szemléletet tükröznek.
A csatorna partja a horgászok kedvelt helye, minden napszakban találkozhatunk velük.
Az erőteljes parti vegetáció ellenére is esély van a partról horgászsásra is, de a sok eséllyel kecsegetető helyek csónakosan közelíthetők csak meg. A maximális vízmélység a Baja – Dávod szakaszon 2-3 méter. A Hercegszántói szakaszon a helyenként a 4-5 métert is elérheti. Keresztmetszete a Baja – Nagybaracska szakaszon viszonylag meredek padkás partoldal. A lentebbi szakaszokon erősen eliszapolódott. Itt a vízfelület is kiszélesedik és nagy felületű sekélyes részek alakultak ki egészen a hercegszántói szakaszig, ahol utólag mélyítették ásással.
A mederfenék többnyire iszapos, gyökeres, néhol tuskós. Több elsüllyedt öreg csónak is ad évek óta menedéket a halaknak.
A Baja – Hercegszántó szakaszon helyenként 10-15 méteres sávban követi a víz vonalát a part menti nádas.
Olykor a vízinövények telítettsége a nyár végére eléri a szabad vízfelület mintegy 80 % -át.
A magyarországi szakaszon megtalálható a nemeshalak közül a csuka, ponty, harcsa, amur, süllő, tavasszal angolna, ritkán balin, egyéb halak: kárász, dévér, sügér, törpeharcsa.
Cím: Csátalja Kossuth u. 2/b.
Tel: +36 (79) 561 355
E-mail: [email protected]
Web: http://www.csatalja.hu/
