1842-ben épült fel temploma és plébániája. Település szerkezete és határa a 19. század végén a 20. Század elején alakult ki, amikor több környező kisebb települést hozzácsatoltak (Síróhegy, Vidratorok, Fehértó stb.).
Csanytelek az 1960-as évektől kezdve a primőr zöldségtermesztés egyik országos szempontból is jelentős központja. A fűtött fóliasátras korai hajtató technológiával főleg paradicsomot, uborkát, paprikát és káposztaféléket termesztenek és a virágkertészet is elterjedt. A községtől délre épült ki Közép-Európa egyik legmodernebb halastava a Csaj-tó vízrendszerén, ahol pontyot és busát tenyésztenek.
A község legnagyobb vonzerejét csodálatos természeti környezete jelenti. A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzethez tartozó Csaj-tó és a tiszai ártér rendkívül gazdag madár- és érdekes növényvilágát (üstökös gém, kanalas gém, kiskócsag) ismerheti meg a kiránduló. A horgászat kedvelőinek a helyi egyesület által fenntartott Megyesi-tó és a Tisza jelenthet célpontot. A folyó szabad strandja és nemrég felújított hajóállomása a vízi sportok szerelmeseit várja. Lehetőség van sétakocsikázásra, tereplovaglásra, valamint a közeli Ópusztaszeri Nemzeti Történet Emlékpark meglátogatására is.
Csanytelek az ország leghosszabb faluja, az ország dél-alföldi részén, a Tisza jobb oldalán, a 4519. számú fő közlekedési út mentén, Csongrádtól 14, Szegedtől 36 km-re fekszik, a hozzá tartozó terület mintegy 3200ha.
Emberföldrajzi története a neolitikum körüli időkre nyúlik vissza, első írásos feljegyzés Szent Istvántól, 1036-ból keletkezett, melyben egy adománylevél a bakonybéli apátságnak adományozza a faluhoz tartozó Landor (Nádor) tavat.
A település a tatárjárás idején szinte elnéptelenedett, majd a török megszállásig újra települt. A hódoltság idején ismét nagy veszteségeket szenvedett.
A XIX. században fejlődött nagyközséggé. Sajátos településszerkezetét a Károlyi gróf földpolitikájának köszönheti. A település gazdálkodását a dohánytermesztés és az állattenyésztés határozta meg, illetve a máig honos halászat, amely napjainkban az ország második legnagyobb összefüggő természetes és mesterséges tórendszerén folyik. Az egyedi madárvilágú Csaj-tó a hivatásos és amatőr madarászok egyik legkedveltebb dél-alföldi megfigyelő területe.
Legújabb kori gazdálkodását a szántóföldi növénytermesztés és az erre alapozott intenzív tejtermelés, továbbá előbb a szabadföldi, majd a hideg, később a fűtött fóliás zöldségtermesztés, illetve virágtermesztés határozza meg. A mezőgazdálkodás jövedelemtermelő képességének csökkenése a település lélekszámának folyamatos csökkenését vonja maga után, 2003. Január 1-jén Csanytelek lakossága 3036 fő. A lakosság döntő többsége a katolikus egyházközséghez tartozik, a Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt – jelenleg az Országos Műemlékvédelmi Hivatal műemléki védettsége alatt álló – templom alapkövét 1841. Október 17-én tették le, de a település templomos története Szent István király II. törvényéből eredetezhető. (A csanyteleki római katolikus egyházközség történetét dr. Forgó István 2002-ben kiadott könyvében foglalja össze.)
Cím: Csanytelek Volentér János tér 2.
Tel: +36 (63) 578-510
E-mail: csanytelek@index.hu
Web: www.csanytelek.hu
