Holnap, azaz kedden kerül a sokat emlegetett Sargentini-jelentés az Európai Parlament elé, ahol a képviselők szerdán dönthetnek a minősített hazugságokat összegyűjtő LIBE-jelentésről, valamint az abban javasolt 7. cikkely szerinti, úgynevezett „jogállamisági eljárás” hazánk elleni megindításáról.
Az ülésen részt vesz Orbán Viktor miniszterelnök is, aki hét percben védheti meg az újabb arcátlan támadásnak kitett Magyarországot.
Úgy tűnik, hogy a Soros zsebében lévő Sargentini és brüsszeli szövetségeseik a csalástól, a működési szabályok megszegésétől sem riadnak vissza, hogy „végre” megbüntethessék Magyarországot. A brüsszeli liberálisok a várható nagyszámú tartózkodás miatt arra készülnek, hogy az EU eljárási szabályai ellenére ne vegyék figyelembe a tartózkodó szavazatokat, hogy ezzel nagyobb esélye legyen Sargentininek és Sorosnak a jelentés elfogadására.
A Sargentini-jelentésről, valamint az abban foglalt hazugságokról már korábban részletesen beszámoltunk.
Ahogy azt már megírtuk, a számos hazugságot, illetve a jogállamisághoz egyáltalán nem kapcsolódó, és sok esetben nem is az EU hatáskörébe tartozó kérdést felhánytorgató jelentést a holland zöldpárti, hazánkat gyűlölő politikusnő a hazai Soros-birodalom tollbamondása alapján alkotta meg.
Hogy pontosan kik állnak a jelentés mögött, arról itt írtunk.
De ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász arra is felhívta a figyelmet, hogy a Soros Györgyhöz kapcsolódó szervezetek, így például a Human Rights Watch Magyarországot bíráló érvelése is több ponton átfedést mutat a Sargentini-jelentéssel, amely újabb bizonyíték az idegenkezűségre, a külső beavatkozásra – tette hozzá.
A jelentés valódi oka: Magyarország határozott migrációs politikája
A jelentés megszületésének valódi indokát pedig szintén nem nehéz kitalálnunk, hiszen annak egyértelmű célja, hogy rákényszerítse a nyugat-európai migránspárti bevándorláspolitikát, azaz a Soros-tervet Magyarországra is.
A fenti, valós indok a jelentést olvasva több jelből is kiderül: a Sargentini-jelentésben számonkérik, hogy Magyarország nem vesz részt a kvótarendszerben, továbbá a szigorú bevándorlási szabályokat, a Stop Soros törvénycsomagot, valamint a magyar rendőrökre rátámadó Ahmed H. ügyét is – mondta el korábban Kocsis Máté, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője.
Kocsis Máté szerint a Sargentini-jelentés lényege, hogy a készítője és a bevándorláspárti brüsszeli politikusok meg akarják bélyegezni Magyarországot, mert a magyar emberek többször is úgy döntöttek, nem akarnak teret engedni az illegális bevándorlásnak, és megvédik a magyar határt.
De nemcsak a hazai Soros-szervezetek vizsgáztak jelesre hazaárulásból, hanem több magyar európai parlamenti képviselő is, hiszen a DK-s képviselők, valamint Meszerics Tamás, a szétesőben lévő LMP EP-képviselője már most jelezte, hogy mindenképp megszavazzák a Magyarország szavazati jogának megvonásával is járó jelentést és eljárást.
Csalás is belefér, hogy keresztülverjék a Sargentini-jelentést
No de nem csak a tartalom bűzlik a Sargentini-jelentés környékén. Úgy tűnik, hogy a magyar kormány határozott bevándorláspolitikája miatt Magyarország megbüntetésére készülő brüsszeli liberálisok a csalástól sem riadnak vissza.
Hiszen hetek óta arról lehet olvasni, hogy a várható nagyszámú tartózkodás miatt arra készülnek, hogy az Európai Unió működési szabályai ellenére ne vegyék figyelembe a tartózkodó szavazatokat.
Ebben az esetben ugyanis a tartózkodásokkal csökkentett szavazatszámot kell figyelembe venni, így kevesebb támogató szavazat is elég a kétharmados többséghez, vagyis hogy meginduljon Magyarországgal szemben a jogállamisági mechanizmus.
A szabályszegés ebben az esetben egyértelmű, hiszen az Európai Parlament eljárási szabályzata úgy szól, hogy „a szavazásra bocsátott szöveg elfogadásának […] megállapításához csak a mellette és az ellene leadott szavazatokat veszik figyelembe, kivéve azokat az eseteket, amelyek tekintetében a Szerződések különleges többséget írnak elő.”
Vagyis pontosan az olyan esetekben, mint például a 7. cikkely szerinti eljárás, amelyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés rendez, és kimondja, hogy„[…] szerződés 7. cikkének alkalmazásakor az Európai Parlament a leadott szavazatoknak az egyben a tagjai többségét is kitevő kétharmados többségével dönt.”
Így a helyzet jogilag egyértelmű, a bevándorláspárti lobbi azonban felül akarja írni a szabályokat. A jogi vitában a végleges döntést az EU-hatáskörrel rendelkező szervezetei fogják kimondani.
Nincs sok esély arra, hogy Sorosék célt érjenek
A jelentés teljes tervezetét április 25–26-án mutatták be a bizottságban, és a LIBE június 25-én 37:19 arányban meg is szavazta a dokumentumot – mivel ez megtörtént, jövő héten szavazhat róla az Európai Parlament. A Tanácsnak majd az után kell négyötödös többséggel döntést hoznia, hogy előtte kézhez kapta az Európai Parlament kétharmados többségű (egyben az összes képviselő abszolút többségét – 751-ből 376-ot – is lefedő) beleegyezését.
Azonban a négyötöd sem elég, a tényleges szankciók elfogadásához a tagállamoknak (Európai Tanács) egyhangúlag kell kimondaniuk az alapértékek tartós és súlyos megsértését. Miután Magyarország biztosan számíthat akár több tagállam, így Lengyelország blokkoló szavazatára, alapvetően nem kell tartani a hetes cikk szerinti szankcióktól.
Nagyszámú Soros-szövetséges van az EU intézményeiben
Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról sem, hogy Magyarország ellenségei igen nagy számban vannak jelen az Európai Unió intézményeiben. Ahogy arról korábban is beszámoltunk a Sargentini-jelentést is jegyző Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága, azaz a LIBE-bizottságának 120 tagjából (az állandó és a póttagokkal együtt) 54 képviselő szerepel Sorosék lobbilistáján mint megbízható szövetséges.
De az Európai Parlament képviselőinek egy jelentős része is szerepel a „megbízható szövetségesek” lajstromában. A listából kiderül, hogy Soros György 226 politikusnál bír valamilyen befolyással az összesen 751 képviselőt tömörítő EP-ből.
