Fekvése
A megye északi részén, a Zámolyi medencében, a Vértes hegység szélén található település. Bicske 19 km, Oroszlány 24 km, Lovasberény 13 km, Vértesboglár 6 km távolságra található. A település megközelíthető közúton: az M7-es autópályától – a Velencei-tó érintésével – Lovasberényen át, vagy Székesfehérvár felől Zámolyon keresztül.
A római kori emlékeket is őrző település leglátványosabb építészeti emléke a barokk stílusú Esterházy-kastély, amelyet védett park vesz körül. A környék természeti értékeit több tanösvény is bemutatja.
Csákvár római kori elődje Floriana. A Sopianae (Pécs)-Gorsium (Iác) -Brigetio (Komárom) út mentén kialakult városkát falakkal vették körül. Az ásatások eredményeként mintegy 2000 sír jellegzetes, gazdag leletanyaga került elő.
A Zámoly és Székesfehérvár közötti országúttól északra, a Vértes sziklás nyúlványainál, a Guba-hegyi sziklaüregben található a Báraczházi-barlang, ahol egy római polgár Diána istennő számára szentélyt alakított ki. Ma is láthatóak itt a sziklába vésett, latin betűs feliratok. A barlangban jégkorszaki emlősök csontjait is megtalálták.
A török háborúk során sokat szenvedett település a XVII. századtól, az Esterházy család birtoklása idején mezővárosi rangra emelkedett. Az 1810-es években bekövetkezett földrengéssorozat, amelynek epicentruma Mór térségében volt, itt is komoly károkat okozott. Először a kastélyt állították helyre, majd az 1820-as évektől új iskola, középületek, uradalmi lakások épültek.
A csákvári Esterházy-gazdaság központját a Gurdi-majorban alakították ki, ahol 1873-1930 között a kiváló mezőgazdász, Paulini Béla volt az ispán. 1882-től vincés rendi szerzetesnővérek működtek a településen, akik az oktatás és betegápolás területén tevékenykedtek.
Csákvár sokáig a dunántúli fazekasságnak központja volt, 1833-ban 193 helyi mester tartozott a fazekas céhhez. A községben készítették a legkiválóbb kolompokat, amelyek még az Alföldön is ismertek voltak. A csákvári takácscéhhez tartoztak a gánti, vértesboglári, zámolyi, magyaralmási, vérteskozmai mesterek. Csákváron országos jellegű vásárokat tartottak abban az időben.
A község pezsgő kulturális és közösségi életének jelentős eseménye volt a Háry János című opera bemutatása 1929-ben. A darab helyi kezdeményezésre, helyi fiatalok előadásában került színre. Az opera szövegkönyvének szerzője Csákvár szülötte, Paulini Béla újságíró, mesekönyvíró, a „Gyöngyös-bokréta” mozgalom elindítója volt. Az előadáson a zeneszerző, Kodály Zoltán is megjelent, sőt az előadást a rádió is közvetítette élő, egyenes adásban. Ez volt a magyar rádió első vidéki közvetítése.
Nevezetességei
Esterházy-kastély klasszicista stílusban, 1781
Vértes Múzeum
Csákvári fazekas-kerámia készítése csákváron több évszázados multra vezethető vissza.
A fazekas mesterség művelői már az 1600-as évek elejétől élnek, s dolgoznak a településen, mely egykor a Dunántúl kiemelkedő fazekasközpontja volt.
A XIX. század-ban híres céhközpont volt, messze földről jöttek ide mesterséget tanulni az akkori vándorlegények. A fazekasmesterség apáról-fiúra szállt. A fazekasok gyermekei már 8-9 éves korban elkezdtek „játszani” a korongon, apró tárgyakat készítettek. Ez volt az „inasidő”, mely általában 5-évig tartott, s „legénykorban” vándorolni indultak a felcseperedett ifjak, hogy más vidéken, más fazekasoknál is tanuljanak, hasznosítsák és otthon továbbfejlesszék az út során megszerzett tudást, majd hazaérkezve mestervizsgát tegyenek.
Bár a híres fazekasmesterség mára kissé háttérbe szorult, szerepét nagyrészt a gyáripar vette át, Csákvár fazekas népművészete ma is virágzik. A mai népi iparművészek tovább viszik elődeik örökségét, a gyönyörű népművészeti motívumokat, régi formákat, díszítéseket.
Híres emberek [szerkesztés]
1802 szeptemberében Csokonai Vitéz Mihály itt időzött barátjánál, Nagy Gábornál. A községben két szerelmes verset írt.
1831-ben itt született Libényi János, a Ferenc József elleni, 1853-as merénylet elkövetője.
1881-ben itt született Paulini Béla is. Sok elbeszélést, tréfás hírlapi cikket írt, de főként gyermekirodalommal foglalkozott. Ő teremtette meg a magyar műmesét. Mélyrehatóan tanulmányozta a népszokásokat és a népviseletet is. Könyveit maga ilusztrálta: „Gombóc Kelemen”, „Dugasz Matyi birodalma”, „A hétfülű szamár”, „A csillagjáró”. Paulini Béla írta a Háry János szövegkönyvét is, melynek zenéjét Kodály Zoltán szerezte. A Háry Jánost először 1926-ban mutatta be az Operaház.
Itt született 1889. március 6-án Tersztyánszky Ödön kardvívó olimpiai bajnok.
Cím: Csákvár Szabadság tér 9.
Tel: +36 (22) 582-310
E-mail: [email protected]
Web: www.csakvar.hu
