Kezdőlap Életmód Életmód hírek Csaknem 70, határon túli magyar képzőművész több mint 80 alkotása: kiállítás nyílt...

Csaknem 70, határon túli magyar képzőművész több mint 80 alkotása: kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből

23
Határon túli magyar művészek kiállítása: Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum Csók István Képtár. Hirmagazin.eu
kezdö oldalra

Ez a hír már több, mint egy éves, így elképzelhető, hogy a tartalma már nem releváns, esetleg a képek már törlésre kerültek!

Csaknem 70 határon túli magyar képzőművész több mint 80 alkotása látható a székesfehérvári Szent István Király Múzeum Csók István Képtárában.

Jakoby Gyula: Este / Forrás: Magyar Nemzeti GalériaJakoby Gyula: Este / Forrás: Magyar Nemzeti Galéria

A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből összeállított kiállítás a trianoni békediktátum 100. évfordulóján meghirdetett Nemzeti Összetartozás Éve alkalmából jött létre, ám a járvány miatt csak most kerülhetett bemutatásra.

Mindenki ezt olvassa most!

Az első világháborút Magyarország számára lezáró trianoni békeszerződés, az 1920. június 4-én aláírt békediktátum hallatlan terheket rótt az országra. A háborús emberáldozatokon túl elvesztette területének több mint kétharmadát, lakosságának felét, fontos vasúthálózatát, ipari létesítményeit, egyetemeit, főiskoláit, valamint a történelemben és kultúrájában olyan kiemelkedő szerepet játszó városait, mint Pozsony, Kassa, Nagybánya, Nagyvárad, Kolozsvár, Arad és Szabadka.

Az új határokkal a friss államalakulatok fennhatósága alá került hárommilliós magyarságnak a kedvezőtlen politikai környezetben, folyamatos ellenszélben lépésről lépésre fel kellett építenie saját intézményrendszerét, társadalmi és kulturális szervezeteit, s a túlélés érdekében szellemi társakat keresni az elszakított területeken és a többségi nemzetek nyitottabb képviselői között – a költő, Reményik Sándor szavaival, „ahogy lehet”.

A nyelvi közösségben alkotó írók és költők mellett a képzőművészek nehezebben eszméltek; szerencsére mindenhol ott voltak azok a példaadók, akik az aktív munkálkodásra serkentettek, hirdették a „kiáltó szót”. Az első világháború előtti folyamatok nem szakadtak meg, a nemzetközi irányzatok és a hazai hagyományok kettősségében figyelemre méltó teljesítményekre került sor. Az egyes korszakokban, még az 1945 utáni szocialista realizmus időszakában is, a magyarországival azonos szintű, magas minőséget hordozó művek születtek meg.

A Nemzeti Összetartozás Éve alkalmából rendezett kiállítás a különféle tematikus egységekkel, a hagyományos falu és a modern város életének felvillantásával, a tájfestészet alakulásával, az elvontabb, kortársi tendenciák érzékeltetésével, a festészet, a grafika és a szobrászat jellemző darabjainak felsorakoztatásával, az egymással kölcsönhatásba lépő művek segítségével a határokon átnyúló, összefüggő szellemi hálózat létezésére irányítja rá a figyelmet.

Mindenki ezt olvassa most!

A kiállítás az elmúlt száz év korszakaiból, a legváltozatosabb műfajokból (festmény, szobor, térplasztika, grafika, installáció) válogat: összesen 82 műtárgy 9 tematikus szekcióba rendezve látható, amelyek értelmezését teremfeliratok, irodalmi idézetek és számos rövid műelemzés segíti, kiegészítve a színes katalógusban olvasható művészéletrajzokkal.

A Magyarországon is számon tartott művészek (Mattis Teutsch János, Szervátiusz Jenő és Tibor, Nagy Imre, a nagybányaiak közül Mund Hugó, Nagy Oszkár, Jándi Dávid) mellett a trianoni határokon innen kevésbé ismert alkotók (például Erdélyi Béla, Szabó Gyula, Bartusz György, Király Ferenc) művei is láthatók a tárlaton.

A válogatás arra törekedett, hogy a Magyarországra áttelepedett művészek (többek között Árkossy István, Balázs Imre, Elekes Károly, Jovián György, Torok Sándor) esetében is az eredeti helyszínen, a még otthon készült műveket mutassa be. Így viszonylag hiteles képet tudnak nyújtani arról, hogy a határon túli művészek problémafelvetése, a művek technikai és esztétikai minősége, a hazai tradíciókhoz és a nemzetközi irányzatokhoz való viszonya a magyarországiakéhoz mérhető. Az egyéni életutak azt mutatják, hogy az érzelmi összetartozáson túl a határokon átívelő valódi kapcsolatokon nyugszanak (iskolák, kiállítások, művésztelepek).

A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria a kormány támogatásának köszönhetően tavaly egy rendkívüli jelentőségű műtárgy-szerzeményezési programot valósított meg. Ennek keretében az elmúlt száz év időszakából több mint száz műtárggyal gyarapodott a Nemzeti Galéria trianoni határokon kívüli magyar művészeti gyűjteményi egysége, köztük több mint harminc olyan határon túli művész alkotásával, akik eddig még nem voltak képviselve a nemzeti gyűjteményben. A most nyíló kiállítás anyagának nagyobbik része ezekre az új szerzeményekre épül, amelyekkel a nagyközönség először Székesfehérváron találkozhat.

A kiállítás augusztus 29-éig látogatható, amelynek a kurátora Szücs György, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főigazgató-helyettese.

blikk

Hirmagazin.eu