Csákberény Története
Tájegység szerinti elhelyezése
Csákberény község Fejér megye északnyugati részén, a Vértes hegység déli nyúlványai tövében, Csókakő, Söréd, Magyaralmás, Zámoly és Gánt szomszédságában található. Határa benyúlik a Vértes hegység és a Velencei-hegység közötti Zámolyi medencébe. Székesfehérvártól 25 km-re, Mórtól 15 km-re, Budapesttől 65 km-re található.
Története a kőkorszaktól – 1237-ig
Területe már a kőkorszakban is lakott terület volt. A Római Császárság idejében itt vezetett keresztül az Aquincumból Mogentiana (Óbuda – Keszthely) felé vezető jelentős hadiút, melynek mentén, Csákberény területén a Kr. utáni III. és IV. században már két római telep is állott. Az egyik Orondpuszta mellett, a másik pedig a Lóállás-dűlő területén, melynek temetője is ismert.
Később, a VI – VIII. században avarok laktak itt, amint azt az Orondpusztához tartozó Diósi-dűlőben feltárt avar temető is bizonyítja. Csákberény a XIII. századtól a csókakői várbirtok része. A várat a Csák-nemzetség tagjai építették a tatárjárás után, a Székesfehérvárról Győrbe vezető út védelmére. Valóságos gócpontja volt e vidék a vár-erődöknek, melyek akár az Északról jövő, akár a Délről támadó ellenséggel is szembeszálltak.
Okleveles forrásainkban először a helység határához csatolt Orondpuszta neve tűnik fel (1231). 1237-ben említik először Berend falut. Az iratok ezt egyszerűen Berénynek nevezik.
XIII. és XIX. század közötti időszak
Csákberény a Károly Róbert által 1327 körül királyi várrá tett Csókakő várának birtoka lesz. A XV. század elején Zsigmond király Csókakőt összes birtokaival a Rozgonyi családnak zálogosította el, mely ezek után többször gazdát cserél. Csókakő és a hozzá tartozó Csákberény először 1543-ban került a törökök birtokába. 1687-ig, 144 évig volt török kézen.
A község határában emelkedik egy kimagasló kopasz hegyorom, amit az emberek ma is Strázsa-hegynek neveznek. A hagyomány szerint ez a magaslati pont a török őrségnek őrhelyül szolgált. Tiszta időben az alatta elterülő Zámolyi-medencére, a Bakonyra és a Móri árokra jó kilátás nyílik. A török hódoltság idején Csákberény a fehérvári szandzsák igazgatása alá tartozott. A török idők viszontagságai nagyon megviselték ezt a vidéket. A lakosság az állandó zaklatás miatt biztonságosabb helyre menekült. A falu pusztává vált.
A puszta újratelepítését 1667-ben Keresztesi Varga Mihály, gróf Nádasdy Ferenc engedélyével szervezte meg. A jövevények magukkal hozták vallási hagyományaikat, s nemcsak az új településnek teremtették meg az alapját, hanem a csákberényi református egyháznak is. Sövénytemplomot építettek a jelenlegi katolikus plébánia helyén. 1671-ben Csákberény magyar földesurát gróf Nádasdy Ferencet a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt lefejezték, birtokait elkobozták. Az elvett csókakői birtokot I. Lipót király 1678-ban Széchényi György kalocsai, később esztergomi érseknek, majd 1691-ben báró Hochburg János főhadiszállítónak ajándékozta. Közben felszabadult a török uralom alól Csókakő is, mely birtok a Hochburg család fiúágának kihalása után 1752-ben a leányágon leszármazó gróf Lamberg Ferenc Antalnak jut. 1772-ben Lamberg Ferenc Antal gróf elrendelte, hogy Csákberényben és Zámolyon templomot, paplakot és iskolát építsenek. Az új barokk templom alapkövét 1775-ben tették le. Lamberg Rudolf gróf építtette 1831-ben – klasszicista stílusban – a csákberényi kastélyt. A lakosság többségét kitevő reformátusok vallásgyakorlatának rendezésére II. József felvilágosult uralkodó elveinek szellemében 1784-ben oldódott meg. 1788-ban felépítették a ma is látható templomot.
Cím: Csákberény Hősök tere 41.
Tel: +36 (22) 564-007
E-mail: [email protected]
Web: www.csakbereny.hu
