Mivel az Antifának nevezett szélsőbaloldali radikális csoport gyakorlatilag egy országokon átívelő, óceánon átnyúló struktúrát hozott létre, csak idő kérdése volt, hogy az Egyesült Államok után Nyugat-Európában is kitörjenek a zavargások.
A német politikai elit tagjai fiatalok szervezetlen összeverődéséről nyilatkoznak, az interneten található videók azonban egészen mást mutatnak. Németországban olyan belpolitikai riadalom alakult ki, amellyel Angela Merkel kancellár nem tud és nem mer foglalkozni.
Tizenkilenc sebesült rendőr, megrongált rendőrautók, bezúzott kirakatok, burkolatból kiszakított utcakövek, milliós nagyságrendű kár. Ez a mérlege a szombat esti stuttgarti randalírozásnak. A Baden-Württemberg tartományi főváros vasárnapi közleménye szerint az indulatok egy kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény miatt tartott igazoltatás után szabadultak el. A kisebb csoportokba szerveződött támadók rendkívüli agresszivitással rontottak rá a rendőrökre.
Több mint kétszáz rendőrt kellett összevonni ahhoz, hogy a támadókat megfékezzék. A művelethez helikoptert is bevetettek a rendfenntartók. Angela Merkel német kancellár a történtekkel kapcsolatban úgy nyilatkozott:
Stuttgartban visszataszító jelenetek játszódtak le, és az erőszakos cselekedetekre nincs mentség.
Hétfőn a városba látogatott Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter, aki azt mondta, az utóbbi hetekben a rendőrség intézményét ért heves bírálatok és a rendőrök elleni erőszak vészjelzést jelent a német jogállam számára. Hozzátette: a rendőrök ok nélküli szidalmazása, becsmérlése elfogadhatatlan, mert a szavakból tettek lesznek.
Az Európai zavargások megjelenése egyáltalán nem meglepő
Szakmai oldalról megközelítve ebben semmi meglepő nem volt. Az Egyesült Államokban zajló folyamatok után szinte borítékolható volt, hogy ezeket az erőszakos megnyilvánulásokat „áthajóztatják” Európába is, és csupán az akaraterőn múlt, hogy a nyugat-európai városok közül éppen hol robban ki egy ilyen irányított, célzott és tudatos megmozdulás – mondta a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója.
Hozzátette: nem túl nehéz feltárni a stuttgarti esemény mögött meghúzódó indokokat. A Merkeltől és Seehofertől elhangzott nyilatkozatok tökéletesen mutatják azt a fajta riadalmat, amelyet a német belpolitikában egy ilyen megmozdulás kelt.
Igazából nem tudnak, és nem mernek ezzel a problémával szembenézni
– fogalmazott.
Georg Spötle biztonságpolitikai szakértő, a Nézőpont Intézet munkatársa egyetértett Horváth Józseffel, szerinte is várható volt egy hasonló zavargás. Az elmúlt évtizedekben rengeteg támadás érte a rendőröket, ezek közül példaként említette a G20-csoport 2017-es csúcstalálkozóját, amikor Hamburgot szétszedték az antifák és a hozzájuk köthető anarchiacsoportok.
Kiemelte: a német média tájékoztatása ellenére a stuttgarti zavargások nem spontán alakultak ki, hiszen a felvételeken jól látható, hogy a támadóknál símaszkok, vascsövek voltak. Emellett a szakértő arról is beszámolt, hogy Németország legolvasottabb bulvár napilapja, a Bild Zeitung oldalán olyan felvételek is láthatók, melyeken migrációs hátterű egyének „Allahu akbar” kiáltással verik szét a várost, valamint fosztogatják az üzleteket.
A politikai elit szándékosan állítja be a zavargásokat fiatalok spontán összeverődéseként
Ami az Egyesült Államokban jelenleg történik, annak az előzményeit az elmúlt két-három évtizedben Észak-Amerikában és Nyugat-Európában többször láthattuk. Az Antifának nevezett szélsőbaloldali, kimondottan radikális, agresszív tömörülés gyakorlatilag egy országokon átívelő, óceánon átnyúló struktúrát hozott létre, amely ugyanolyan külső jegyeket vonultat fel, és „egy hasonló ideológiai szósszal van leöntve” – szögezte le Horváth József.
Hozzátette: a német politikai elit a kedélyek csillapítására a reakciójával azt használja ki, hogy
az ilyenfajta zavargásokat a média hajlamos „cinkos összekacsintással” kezelni, mondván, csak fiatalok szervezetlen összeverődéséről van szó.
Georg Spötle szerint régen az antifáknak nem volt konkrét politikai ideológiájuk, igazából anarchisták voltak. Kiemelte: a különbség mára az, hogy konkrét politikai erők mögé álltak be.