Az otthontámogatás lakáskölcsön önerejéhez vagy törlesztőrészletének megfizetéséhez nyújtott támogatás. Jogszabályi rendezése értelmében a közszférában dolgozók egyrészt lakáskölcsön felvételéhez másrészt törlesztéséhez igényelhetnek támogatást, amely a kérelem benyújtása esetén alanyi jogon jár a jogosultak részére.
A 2025. évi LXXXIII. törvény az Otthontámogatásból származó jövedelem adózása alcímmel egészítette ki a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt. A törvény új rendelkezése szerint kormányrendeletben meghatározott személyi kör számára
- lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés törlesztéséhez,
- lakáscélú pénzügyi lízingszerződés díjának megfizetéséhez, vagy
- lakáscélú hitelhez szükséges önerő teljesítéséhez
támogatás nyújtható, amely a béren kívüli juttatásra vonatkozó szabályok szerint adózik.
A béren kívüli juttatásra vonatkozó szabályokhoz hasonlóan az Otthontámogatást terhelő közterhekkel összefüggő adómegállapítási, bevallási és megfizetési kötelezettséget a magánszemély részére támogatást igénylő szerv – vagyis amint majd látni fogjuk a munkáltató – teljesíti.
Az Otthontámogatásra jogosult személyek körét, az Otthontámogatás mértékét, juttatásának részletes feltételeit és eljárási szabályait, továbbá a folyósításra és a visszafizetésre vonatkozó előírásokat az Otthontámogatásról szóló 361/2025. (XI.25.) Korm. rendelet állapítja meg, de a Korm. rendelet felhatalmazza a munkáltatót, hogy az Otthontámogatás folyósításával kapcsolatban további részletszabályokról rendelkezzen. A rendelet alapján a közszférában dolgozók egyrészt lakáskölcsön felvételéhez másrészt törlesztéséhez igényelhetnek támogatást, amely a kérelem benyújtása esetén alanyi jogon jár a jogosultak részére.
Ki jogosult és milyen körben?
A Korm. rendelet értelmében Otthontámogatásra – mások mellett – a törzskönyvi jogi személynél (így az önkormányzati intézménynél és az önkormányzatnál) bármilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy, a polgármester, a képviselő-testület tagja sőt a közfoglalkoztatott is jogosult, de az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló egészségügyi dolgozó, egészségügyben dolgozó továbbá a praxisjoggal rendelkező háziorvos, házi gyermekorvos és alapellátást végző fogorvos is, aki feladatellátási szerződés alapján vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyban nyújt ellátást.
A munkáltatóval nem rendelkező jogosult esetében munkáltató alatt azt a személyt vagy szervezetet kell érteni, amely a támogatásra jogosító jogviszony alapján díjazást nyújt a jogosult számára. Nem jogosult viszont Otthontámogatásra a feladatait kizárólag megbízási vagy vállalkozási szerződés keretében ellátó személy.
A rendelet alapján a Kincstár a jogosultakat foglalkoztató munkáltatókról és fenntartókról nyilvántartást vezet (munkáltatói regiszter), melyben az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó jogi személy munkáltatót a Kincstár automatikusan szerepelteti. Így számukra külön regisztráció nem szükséges annak bejelentéséhez, hogy Otthontámogatást kívánnak nyújtani az általuk foglalkoztatott jogosultak számára.
Mit jelent a lakhatási cél?
A Korm. rendelet értelmező rendelkezése alapján lakhatási cél: a jogosult tulajdonában álló vagy tulajdonába kerülő, illetve épülő magyarországi lakóingatlanra hitelintézettől felvett fennálló lakáskölcsön-szerződéséhez szükséges önerő biztosítása, továbbá ilyen ingatlanra kötött, az ingatlan megszerzésére, létesítésére irányuló lakáskölcsön-szerződésében foglalt törlesztési kötelezettség teljesítése.
A támogatásnak tehát két típusa van, önerő biztosítási cél és hiteltörlesztési cél.
Hiteltörlesztési célú Otthontámogatás kizárólag hitelintézettel kötött lakáskölcsön-szerződésben előírt rendszeres törlesztőrészlet vagy lízingdíj megfizetéséhez használható fel. E tekintetben lakáskölcsön-szerződésnek kell tekinteni a lakás-előtakarékossággal kombinált hitelszerződést is, ha annak célja magyarországi lakóingatlan tulajdonjogának megszerzése. A támogatás összegének megállapítása során változó kamatperiódusú lakáskölcsön-szerződések esetén a 2025. december 31. napján fennálló kamatelőírás szerinti törlesztőrészlet összegét kell irányadónak tekinteni. Nem minősül Otthontámogatásra jogosító lakáskölcsön-szerződésnek a munkáltató által nyújtott munkáltatói kölcsön, és nem jogosult Otthontámogatásra az a foglalkoztatott, aki munkáltatói lakhatási támogatásban (lakás bérleti díjának megfizetéséhez vagy lakáscélú hitel törlesztéséhez nyújtott támogatásban) részesül.
Az önerő célú Otthontámogatás hitelintézettől felvett fennálló lakáskölcsön-szerződéshez szükséges önerő biztosítására fordítható.
Az Otthontámogatás éves keretösszege jogosultanként legfeljebb nettó egymillió forint, illetve ennek a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a jogosultnak az adott munkáltatónál fennálló jogviszonya tárgyévben kezdődik vagy szűnik meg. Otthontámogatás tartós távollét esetén is jár, a részmunkaidőben foglalkoztatott pedig az Otthontámogatás munkaidővel arányos részére jogosult. Tartós távollétnek minősül, ha a foglalkoztatott 30 napot meghaladóan nem végez munkát. A próbaidőn lévő foglalkoztatott a támogatást nem veheti igénybe, azonban a próbaidő leteltét követően – ha a jogviszony továbbra is fennáll – jogosulttá válik a támogatásra oly módon, hogy a próbaidő időtartama is beszámít a jogosultsági időszakba. Az Otthontámogatás az éves keretösszeg erejéig több lakáskölcsön-szerződés törlesztéséhez is felhasználható.
Határidők, érintett lakáskölcsönök
A munkáltató 2025. december 20-ig tájékoztatja az általa foglalkoztatott személyeket az Otthontámogatás igénylésének lehetőségével kapcsolatban. Az Otthontámogatás iránti kérelem a Kormány honlapján közzétett formanyomtatványon terjeszthető elő, de a munkáltató a formanyomtatványtól – a rendelet előírásainak megtartása mellett – eltérhet.
A kérelem a 2026. január 1-jét megelőzően megkötött lakáskölcsön-szerződés tekintetében 2026. január 20-i határidővel nyújtható be a munkáltatóhoz.
A határidő jogvesztő, ezt követően kérelem előterjesztésére nincs lehetőség!
A 2026. január 1-jén vagy azt követően létrejött lakáskölcsön-szerződés esetében a kérelem a szerződés létrejöttét követően folyamatosan benyújtható, azzal, hogy a tárgyhónap vonatkozásában a tárgyhónap első napjáig történő benyújtás irányadó, az utolsó igénybejelentési határnap pedig 2026. november 1. napja. Ha a próbaidőn lévő foglalkoztatott 2026. január 20. napját követően válik jogosulttá a támogatásra, a próbaidő leteltét követően jogvesztő határidő nélkül jelezheti támogatás iránti igényét a munkáltatója felé. Az önerő célú Otthontámogatás iránti kérelem a tárgyév során folyamatosan előterjeszthető a munkáltatónál. Az Otthontámogatásra jogosult a lakáskölcsön-szerződésben bekövetkezett változásról a változás tudomására jutásától számított öt munkanapon belül köteles tájékoztatni a munkáltatóját.
