A nyári napfürdőzés egyik alapfelszerelése a naptej, hiszen segít megelőzni a leégést és a bőrkárosodást. Ám a legfrissebb vizsgálatok szerint a Balaton élővilága is komoly terhelésnek van kitéve: a fényvédőszerekben található UV-szűrők hatóanyagai fürdés közben leoldódnak, bekerülnek a tó vizébe, az üledékbe, sőt egyes vízi élőlényekbe is.
Mit mutattak a mérési adatok?
- A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet vizsgálata alapján nyáron akár napi 850 kilogrammnyi kémiai UV-szűrő hatóanyag is lemosódhat a Balatonba.
- Ezeket a vegyületeket kimutatták a vízben, az üledékben és például algákból, kagylókból is.
- Három éve ellenőrzik a tó 13 frekventált strandját, vizsgálva az öt leggyakrabban használt kémiai UV-szűrős hatóanyagot és ökológiai rizikójukat.
Mely szűrők veszélyesebbek?
- A fizikai UV-szűrők (ásványi részecske alapú) viszonylag kevésbé oldódnak le, jobban védenek az UV-sugaraktól, visszaverik azokat.
- A kémiai (szintetikus) UV-szűrők ezzel szemben bőrön át felszívódnak, és lemosódhatnak a fürdőzőkről a vízbe. Ezek okozzák a legnagyobb kockázatot az élővilágnak.
Mit lehetne tenni?
- Használjunk inkább környezetbarát, fizikai UV-szűrős naptejeket.
- Fürdőzés előtt várjuk meg, míg a naptej beszívódik, mielőtt vízbe lépünk, így kevesebb oldódik le.
- Ne közvetlenül a strand homokjára vagy kövekre kenjük fel – segít csökkenteni, hogy vízzel érintkezzen azonnal a hatóanyag.
- Legyen nagyobb tájékoztatás arról, hogy a naptejek hatóanyagai milyen mértékben károsítják az élővilágot.
Miért lényeges mindez?
A Balaton nemcsak fürdőzésre kiváló, hanem rendkívül gazdag biológiai sokszínűséggel bír. Az UV-szűrők felhalmozódása az élővilágban hosszabb távon komoly károsító hatásokkal járhat – például a növények fényelnyelése, a planktonok életének zavarása, vagy a vízi állatok fejlődésének befolyásolása révén.
