Csáford határában Bella Lajos régész 1899-ben római kori település nyomait tárta fel. Répcecsáford először 1382-ben „Chapford” néven fordul elő oklevélben. Jánosfát 1414-ben említi először oklevél: Niczki Benedek fia, László, a csornai konvent előtt eltiltja Csáfordi Antalt és Völcsei Istvánt a Jánosfalva nevű birtok elfoglalásától.
Római katolikus kis kápolna már a középkorban volt a faluban, de a törökök felgyújtották. 1713-as leírásból tudjuk, hogy a törökök által felgyújtott jánosfai kis kápolna még mindig romosan állt. Az 1780-as években Csáfordon 14 házban 109-en éltek. A földesúr Perényi József báró. Jánosfa ekkor több nemes földesurasága alatt álló közbirtokosság, melynek 290 fős lakossága 38 házban élt. 1796-1899 között a lakosság katolikus és evangélikus felekezetű volt. A falu határát két nyomásban művelték, búzát, rozsot, árpát, kukoricát termeltek. Rétje volt elegendő.
Az Idősek otthona (Simon kúria)1851-ben Fényes Elek írta: „a Soprontól 5,5 mértföldnyire fekvő Csáfordon 150 katolikus, 20 evangélikus, 5 zsidó felekezetű lakik. Határa 312,5 hold. Ebből 197,5 hold szántó, 156 hold rét, 4 hold legelő. A belső telkek nagysága 40 hold. Földje termékeny, fekete anyag. A község földesura Perényi László báró volt. Jánosfán ekkor 220 katolikus, 100 evangélikus lakott. A statisztikus itt 500 hold belső telket, 620 hold szántót, 213 hold rétet, 59 hold legelőt jegyzett fel. Jellemzőnek a lucerna, lóhere, bükköny termesztését tartotta.
Az I. és II. világháború hősi halottjainak névsorát fekete márványtáblába vésve a római katolikus templom homlokzatán örökítették meg.
A község legismertebb személyisége Simon Elemér, Sopron vármegye főispánja, a Nemzetközi Vöröskereszt elnöke volt. Az ő tulajdonát képezte a csáfordi kastély parkkal, amely ma szociális otthon, valamint a védett erdő. Emlékét a Szociális Otthon homlokzatán elhelyezett márványtábla őrzi.
A faluban a római katolikus vallásúak vannak többségben. A község az iváni plébánia filiája. A lakosság kisebb része evangélikus vallású, ők Nagygerezsdre vagy Csérre járnak istentiszteletre. A településre jellemző a külföldi, főleg osztrák állampolgárok beköltözése, ők a megüresedett parasztházakat vásárolják meg és ideiglenesen bejelentkeznek.
A település fő megélhetési forrása a mezőgazdaság, de sokan ingáznak Répcelakra is. Orvosi, állatorvosi, védőnői ellátás és gyógyszertár a szomszédos Iván községben, a posta Répceszemerén található. A településen jelenleg óvoda és iskola nem működik, az óvodásokat Répceszemerére, az iskolásokat Ivánba viszik autóbusszal. A képviselőtestület az elmúlt években a községi kultúrházat felújíttatta.
Csáfordjánosfa külterületén, a Répce folyó partján, a jánosfai malomnál rendezi 1993-tól évente a Forráshely alapítvány a Magyar Gyermekek Világtalálkozóját. A Világtalálkozó egész nyáron át tartó, öt egymást követő csoportban történő táborozás. Résztvevői a Kárpát-medence minden tájáról érkező gyermekek. A művészeti gyermekcsoportok rendszeresen szerepelnek a település faluházában, és fellépéseikkel a falunap programját is gazdagítják.
Cím: Csáfordjánosfa Hunyadi u. 1.
Tel: +36 (99) 388-807
E-mail: [email protected]
Web:
