Közlekedési rendőröket oktató egyetemi kutatók számolták meg az M3-as autópályán, hogy mennyien előzik meg őket 130 km/órás tempónál. Az eredményekből publikáció is született – a tanulságok kedvéért nyilvánosságra akarták hozni a tapasztalataikat.
Debrecen-Budapest út 210 kilométerén megszámolta, mennyi autó hagyta le őket, miközben a megengedett legnagyobb sebességgel, 130 km/órával haladtak, illetve mennyi olyan járművet előztek meg, amely jóval többel ment, mint amennyit számára a KRESZ engedélyezne. Adott esetben ezek sebességét is megmérték (de azokét a járművekét nem, amelyek – olykor szédületes tempóval – elhajtottak mellettük.)
Mint a vezess.hu beszámolójából kiderül, a kutatók mindenhol a megengedett legnagyobb sebességgel haladtak tempomattal. Út közben többször inaktiválni kellett az extrát, mert bár jellemzően 90-nel, 100-zal haladó járműveket szerettek volna előzni, ezt alkalmanként nem tudták megtenni szabályosan a belső sávban az ő 130-as tempójuknál gyorsabban haladók miatt. Vagyis a szabályos járművet akadályozta sok-sok szabálytalan.
Az út során 272 járművel találkoztak. Íme, az érdekesebb számok, és a legfontosabb állításaik:
- 82 alkalommal előzték meg őket úgy, hogy közben a megengedett legnagyobb sebességgel haladtak,
- 5 alkalommal olyan jármű (vagy utánfutós járműszerelvény) előzte meg őket a 130-as tempójuknál, amelyek a KRESZ szerint maximum 80 km/órával mehettek volna,
- közben ők 114 olyan járművet előztek meg, amely maximum 80-nal haladhatott volna.
„Feltűnő volt, hogy amikor elhaladtunk ezen járművek mellett a megengedett 130 km/órával, jellemzően nem volt meg az 50 km/órás sebességkülönbség. Ezért amikor azt tapasztaltuk, hogy nincs mögöttünk más jármű, felvettük a tehergépkocsik, járműszerelvények haladási tempóját, és 95-ös, 100-zas sebességeket mértünk.
Tapasztalataink alapján megállapítható, hogy a járművek döntő többsége nem tartotta be a számára előírt megengedett 80 km/órás sebességet” – mondja Mászáros Gábor, majd így folytatja. „Normává lett a szabályszegés, sokan abban a sebesség-tartományban haladnak 140 és 150 között, ahol tudják, még nem büntetik meg őket. Közben nem ritkán konfliktusforrás, ha szabályosan előzni akarnál.”
Felföldi szerint „a minket megelőző 82 jármű csaknem fele jelentős sebességkülönbséggel ment el mellettünk. Az derült ki számunkra, hogy miközben az autópályás közlekedésnek kellene a lehető legbiztonságosabbnak lenni, ez egyáltalán nem így van.”
A sztrádákon tapasztalható, a megengedettnél magasabb átlagtempó tudományosan is igazolt probléma. Egyszerűen összegezve a vonatkozó Power-modell által kimondottakat:
amennyiben az átlagsebesség 10 százalékkal növekedik, a közlekedési belesetekben meghaltak száma 46 százalékkal lesz magasabb.
Néhány adattal is talátámasztja a cikk az összefüggést. A gyorsforgalmi utakon a halálos balesetek száma 2014-ig csökkent, 2015-től azonban drasztikusan növekedett, a legrosszabb év 2018 volt a KSH és az ORFK adatai alapján. Ekkor az ország összes úthosszának 0,7 százalékát kitevő gyorsforgalmi útszakaszon történt a halálos balesetek 9,7 százaléka. Ha csak az országos közúthosszhoz viszonyítjuk, akkor az ennek a 4,7 százalékát kitevő gyorsforgalmi útszakaszon történt a halálos balesetek 9,7 százaléka.
Mészárosék szerint „ezek az arányok feltűnően magasak, ahhoz képest, hogy az autópályáknak a legbiztonságosabb utaknak kellene lenniük.”
