Egykori ‘56-os, pedagógus, állatorvos, kisgazda és nagycsaládos képviselők is alakítottak már képviselői klubokat a parlamentarizmus utóbbi bő három évtizedében.
Sőt összeállt már ilyen lobbicsoport a monopóliumok felszámolására, az alkoholizmus elleni küzdelemre, az állatok védelmére, a kerékpározásért, sőt – csupa férfi taggal – még a “népesedési egyensúly” érdekében is.
Reneszánszukat élik a képviselői csoportok a magyar parlamentben és ez alatt nem a frakciókat értjük, ez utóbbinak ugyanis képviselőcsoport a neve.
A képviselői csoport a parlamenti hierarchiában sereghajtó helyen álló, jogosítványok és pénz nélküli, klubszerű lobbicsoport.
Az egy hónapja kezdődött új ciklusban ugyan még egy ilyen lobbicsoport sem alakult meg, több létrejötte is várható, a most véget ért parlamenti ciklusban pedig 12 ilyen laza képviselői klub is működött, ami a második legtöbb az első, 1990–1994-es ciklus 20 hasonló tömörülése után.
Fontos különbség az is, hogy míg a frakciókban csak azonos párt tagjaiként ülhetnek a politikusok, a képviselői csoportok pártfüggetlenek, sőt több mint 30 éve éppen abból a megfontolásból születtek, hogy legyenek ügyek, célok mentén szerveződő, szakmai vagy akár politikai jellegű lobbiszervezetek, amelyekhez pártállástól függetlenül bármely parlamenti képviselő csatlakozhat.
Előbb léteztek, mint a pártok frakciói
Érdekesség, hogy képviselői csoportok már az 1990-es, első szabadon választott Országgyűlés előtt is működhettek, még mielőtt a ma ismert frakciók léteztek volna. Az 1985–1990 közötti parlamentben a képviselők ugyanis még nem frakciókba tömörültek, hanem területi alapon szerveződtek csoportokba, illetve pártalapon létezett az állampárt MSZMP és a függetlenek képviselőcsoportja.
A parlamenti házszabály 1989-es módosítása tette lehetővé csoportok alakítását „egyéb, a képviselői munkával kapcsolatos célra” – például szakpolitikai alapon – is. Az elsők között 1989. május 12-én jött létre a bős-nagymarosi vízlépcső ellenzőiből álló ideiglenes csoport, a „tízek”. Szintén 1989 májusában alakult a tömegtájékoztatási csoport, amely fő feladatának egy új sajtó- és médiatörvény megalkotását tartotta. Ekkoriban jött létre a több mint 60 képviselőt tömörítő Műszaki-Gazdasági Modernizációs Csoport is, amely – a volt ipari miniszter Kapolyi László vezetésével – egy új gazdaságpolitika alapjait igyekezett lerakni.
A képviselői csoportok az első szabadon választott parlamentben voltak a legaktívabbak – 1990–1994 között összesen 20 csoport működött, ami a mai napig rekord. A rendszerváltás után külön csoportot alakítottak a frakció nélküli függetlenek, de volt Parlamenti Agrár Klub elnevezésű csoport is, amit a mezőgazdasági bizottság helyett hoztak létre, mivel ilyen szakbizottság végül csak 1992-ben alakult.
Bebörtönzöttektől a józan élet híveiig
Szintén a rendszerváltás utáni első ciklus “terméke” volt az MDF-ből kizárt, majd később Csurka István vezetésével a MIÉP-et megalakító képviselők alkotta Magyar Igazság képviselőcsoport, ami hosszú ideig helyettesítette a végül csak a ciklus vége felé létrejött saját frakciójukat. Volt képviselői csoportja ekkoriban a kettészakadt kisgazdapárt mindkét külön szárnyának, de a nagycsaládos, a pedagógus, az állatorvos és az ‘56-os képviselőknek is.
A Képviselők Gyermek- és Ifjúsági Csoportját az első parlamenti ciklusban a fideszes Deutsch Tamás vezette, de létezett és 33 fővel a nagyobbak közé tartozott a “Politikai okokból szabadságvesztést szenvedett képviselők” csoportja is – ennek elnöke a recski kényszermunkatábort is megjárt, és Nagy Imre újratemetésén beszédet mondó MDF-es Zimányi Tibor volt.
MDF-es kötődésű volt a Monopoly-csoport is, amely azon az állásponton volt, hogy a gazdasági monopóliumokat “még a privatizáció előtt szét kell zúzni”. Az első ciklusban működött a Képviselők „Józan élet” csoportja is, amely az alkoholizmus ellen küzdött. Képviselői csoportként működött a Göncz Árpád államfő 1992-es október 23-i ünnepségen kifütyülését vizsgáló képviselői testület is.
Az Orbán-bányák és a kerékpáros Kóka
A Horn-kormány idején, a második parlamenti ciklus alatt csak egy, a kereszténydemokrata politikusokat tömörítő csoport működött. A következő, Orbán Viktor első miniszterelnökségével egybeeső 1998–2002-es ciklusban volt egy Képviselők a Balatonért csoport és két, Orbánnal kapcsolatos tényfeltáró indíttatású tömörülés. Az egyik a miniszterelnök Szabadi-üggyel kapcsolatos felelősségét, a másik az „Orbán-bányák” állami megrendeléseit vizsgálta.
A 2002–2006-os ciklusban megint csak egy képviselői csoport működött: a Lezsák Sándor vezette Nemzeti Fórum. A 2006–2010 közötti időszakban már három csoport is működött. Ekkor alakult ismét kisgazda képviselők csoportja, immár Turi-Kovács Béla vezetésével – a csoport és az elnök is rekorder, hiszen azóta is minden ciklusban így működött. A létszámrekordot azonban az ekkoriban létrejött Magyar Szolidaritás Szövetsége Csoport tartja – az Orbán Viktor vezetésével működő klub a Fidesz–KDNP képviselőit tömörítette. Az ebben a ciklusban működő harmadik, a kerékpározást népszerűsítő – az SZDSZ-es Kóka János vezette – képviselői csoport mindössze 8 fős volt.
Frakciópótlékoktól, halak, méz és vidék
A “fülkeforradalmat” hozó 2010-es választás utáni ciklusban ismét három csoport működött: a Turi-Kovács-féle kisgazdáké, valamint a Lehet Más a Politika és a Párbeszéd Magyarországért csoport. Utóbbi kettő a 15 fős LMP-frakció kettészakadása utáni két tábor képviselőit tömörítette Schiffer András, illetve Karácsony Gergely vezetésével. A 2014–2018-as ciklusban két csoport működött: a kisgazdáké, valamint az Együtt–PM-é. Utóbbi a frakciót volt hivatott pótolni, hiszen ekkortól nemcsak a törvényhozás létszáma csökkent 199 főre, hanem bejött a Kövér-féle új szabály is a minimum 5 fős frakciókról – emiatt 4-4 fővel se az Együtt–PM-nek, se a DK-nak nem lehetett saját frakciója.
A nemrég zárult, 2018–2022 közötti ciklusban 12 csoportok működött. Volt köztük a főváros érdekeit képviselő, ismét a Lezsák-féle nemzeti fórumos és a Turi-Kovács-féle kisgazda, egy állatvédelmi és egy “bevándorlásellenes” csoport, de összeálltak politikusok a “balatoni halért”, a “korrupciómentes közéletért” és a “magyar mézért” is. Sőt, alakult csoport “A vidék élni akar” elnevezéssel, és létrehoztak egy klubot a Jobbikból kilépő Mi Hazánk-osok, valamint “Tisztességgel és Bátorsággal Magyarországért Szövetség” néven 3 független politikus: Szabó Szabolcs, Hadházy Ákos és Szél Bernadett. Érdekesség, hogy “a magyar népesedési egyensúlyért” csoportnak három jobbikos tagja volt, és mindannyian férfiak.
(Nyitóképünkön Antall József miniszterelnök 1990-ben és Orbán Viktor miniszterelnök 2022-ben az ülésteremben – Fotók: Fortepan/Szaly Zoltán, HVG/Reviczky Zsolt)
hvg
