2015. 06. 17. – 19:20 forrás: Napközben/Kossuth Rádió
Ma már annyira kevés a tbc-s megbetegedés Magyarországon, hogy az általánosan kötelező szűrés nem indokolt. Vannak azonban olyan területek és csoportok, amelyekre továbbra is oda kell figyelnie az egészségügynek.
A keleti régiókban, a mélyszegénységben élők és a hajléktalanok vagy a rabok körében nagyobb eséllyel fordul elő a betegség – erről is szó volt a Kossuth Rádió műsorában.
A tbc szempontjából Magyarország tartósan az alacsonyan átfertőzött államok között van – hangsúlyozta a Napközben adásában Kovács Gábor, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet főigazgatója.
A szakember elmondta, a tüdőszűrést mintegy 50-60 évvel ezelőtt a tbc, vagyis a tuberkulózis visszaszorítására szervezték meg, amely munka azóta sikerre vezetett. A kötelező a tüdőszűrést az alacsony esetszám miatt 2014-től törölték el országosan, de több olyan megyében már ezt megelőzően sem írták elő, ahol nem vagy csak elvétve fordult elő tuberkulózis. Ma 40 éves kor alatt önkéntes és fizetős a szűrés, az ennél idősebbek számára ajánlott és ingyenes a vizsgálat. Ha valaki munkavállalás miatt megy tüdőröntgenre, akkor a foglalkoztatója átvállalhatja a költséget.
MTI Fotó: Vajda János
Hajléktalanok, szociális otthonok lakói, rabok
A viszonylag alacsony országos átlag miatt az egészségügynek jelenleg nem a teljes lakosságra, hanem sokkal inkább az úgynevezett kockázati csoportokra kell fókuszálnia. Közéjük tartoznak a hajléktalanok, bizonyos zárt közösségek tagjai – például fogvatartottak, szociális otthonok lakói – illetve általában az olyan emberek körében érdemes tüdőszűrést végezni, akiknek valamilyen okból az átlagnál gyengébb a fertőzésekkel szembeni ellenálló képességük.
Kerényi Ildikó, a Szabolcs-Szatmár-Bereg székhelyén, Nyíregyházán működő megyei és városi tüdőgondozó intézet főorvosa kitért rá, hogy náluk az ukrán és a román határ közelsége is a rizikófaktorok közé tartozik, mert a WHO adatai alapján mindkét szomszédos államban viszonylag magas a tbc-sek aránya, miközben Magyarország keleti csücskében elég nagy a határforgalom és a betelepülők száma.
Országos átlagban százezer lakosra kevesebb mint tíz tbc-s eset jut, de Szabolcs-Szatmár-Beregben, Hajdú-Biharban és Borsod-Abaúj-Zemplén egyes területein, a rosszabb körülmények között élő csoportokban, falvak egyes részein, vagy kisebb városok bizonyos utcáiban ma is halmozottan előfordulhat a tbc. Szabolcs-Szatmár-Beregben megyei szinten tizenhárom-tizennégy százezrelék a tbc-sek aránya.
Kovács Gábor szerint ezért külön is elismerésre méltó a megyében végzett tüdőgondozói munka, ami egyébként 2015-ben kiérdemelte a Korányi vándorserleg-díjat.
Inkább nem válaszolt a főigazgató
Bognár László, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat mozgó tüdőgondozó és szűrőállomás programjának vezetője azt mondta, a hajléktalanok körében húsz éve végzett vizsgálataik során egyre jobb eredményeket kapnak, a tbc-fertőzöttek aránya ennél a rétegnél is folyamatosan csökken. Hozzátette: a szűréseiknek bevált rendje van, munkatársaik a szállókra, illetve olyan környékekre mennek ki, ahol sok hajléktalan él. Pácienseik önként jelentkeznek a vizsgálatra, amiben szerepe van a motiválásnak is, például élelmiszerrel, de régebben cigarettát is adtak a hajléktalanoknak, hogy elmenjenek szűrésre.
A tbs-megbetegedések alakulása Magyarországon – Napközben
Kovács Gábor, a pulmonológiai intézet főigazgatója arra a riporteri kérdésre, hogy mit szól az ilyenfajta ösztönzéshez, mennyire lehet az szerinte eredményes, azt mondta, erre a felvetésre most nem válaszol. Azt azonban hangsúlyozta, a segítő szervezet nagyon fontos munkát végez azzal, hogy utánamegy ezeknek az embereknek, felleli őket.
A főigazgató felhívta a figyelmet, hogy ezután kellene következnie a gyógyításnak, ami azonban a hajléktalanok esetében nem egyszerű feladat, hiszen több hónapos kezelésről van szó. Hozzátette: munkát a szeretetszolgálat és a Korányi szakemberei együttműködve képesek eredményesen végezni.
Mint mondta, nagyon fontos, hogy az elmúlt évek során Budapesten is – ahol a hajléktalanság látható, mindennapos probléma – jelentősen csökkent a körükben a tuberkulózisos megbetegedések száma. Tavaly negyven ilyen eset volt, míg néhány évvel korábban több mint száz.
Viszonylag egyszerű a gyógymód
A gyógyítás elsősorban tablettás, szájon át bevehető gyógyszerrel történik, tehát a kezelés önmagában aránylag egyszerű, és általában nem is túl költséges. (Kisebb számban vannak csak rezisztens betegek, akiknek a gyógyítása lényegesen többe kerül.) Fontos azonban, hogy sokan egyszerre több kórtól is szenvednek, ezért a gyógyszerek mellett támogató kezelések is szükségesek – például bizonyos addiktológiai társbetegségek esetén pszichológiai segítség is kell a számukra.
A tbc baktérium okozta fertőző betegség, amely a legtöbbször a tüdőt támadja meg, a kór kezelés nélkül a megbetegedettek halált okozhat. Ha a baktériumok a tüdőt támadják meg, akkor a tbc a mell-, ill. hátfájással jár, a beteg vér köhög fel, valamint a láz, borzongás, izzadás, étvágytalanság és a gyakori fáradtság is a tünetek közé tartozik.
