Chișinău
Chișinău (az 1989 előtt cirill betűvel írt moldáv nyelven: Кишинэу, feltételezett magyar nevén Kisjenő) Moldova fővárosa és legnagyobb városa. A szovjet időkben az orosz Kisinyov elnevezés volt használatos. Messze a legfejlettebb város Moldovában, és a régió egyik legfontosabb ipari központja és közlekedési gócpontja. Európa legzöldebb városai között tartják számon.
Fekvése
Az ország középső részén, a Bîc folyó partján található.
Története
A város első említése 1436-ból való. Ștefan Ciobanu román történész és akadémikus szerint a név magyar eredetű, eredeti formája Kisjenő lehetett, és ugyanúgy alakult ki, mint az Arad megyei Kisjenő esetében. Állítását azzal is igazolja, hogy a város környékén számos magyar helynév található, mint pl. Borkút, Ghidigis (Hideges), Orhei (Várhely).
A városnak a középkorban magyar lakossága is volt; a 17. században még említik római katolikus népességét. Az 1668-as adatok szerint 8 magyar lakost számoltak itt össze.
1818-ban a város az Oszmán Birodalom része lett. Az orosz hatás azonban elég erős volt. Puskin 1820 és 1823 között a városban élt, és az alábbiakat írta róla Puskin tábornoknak c. versében: „Ó, Kisinyov, ó, sötét város!”
1834-től a városban – nyugat-európai mintára – hosszú és széles utcákat kezdtek kialakítani. 1830. május 26. és 1836. október 13. között Avraam Melnyikov tervei alapján megépítették a Krisztus Születése székesegyházat, 1858-ban Luka Zauskevics közreműködésével építették fel a Szent Tiron Tódor Vértanú templomot melynek képeit Pável Piszkarjov festette .
Az 1917-es októberi forradalom idején a közgyűlés, a Sfatul Țării (az ország tanácsa) Kisinyovban székelt. 1917. december 15-én kikiáltotta a Moldovai Demokratikus Köztársaságot, amely független Oroszországtól. A bolsevikok 1918. január 5-én érkeztek a városba, és a katonák itt állomásoztak január 16-ig, amikor is a román hadsereg megérkezett. Besszarábia néven 1918. április 9-én csatolták Romániához.
1927-ben III. (Nagy) István (Ștefan cel Mare) fejedelemnek állítottak emlékművet.
1991 óta a független Moldova fővárosa.
Nevezetességei
Krisztus Születése székesegyház
Szent Tiron Tódor Vértanú templom
Közlekedés
1949. október 12-e óta van trolibusz-közlekedés, ez a legfőbb közlekedési eszköz a mikrobuszok (marsrutka) mellett.
A villamos közlekedést a hatvanas években megszüntették. A városnak nemrégiben felújított, impozáns vasúti pályaudvara van. A város távolsági buszjáratai három helyről közlekednek. A nyugati és déli irányokba – főleg – a 6 km-re délnyugatra lévő Gara Chisinau sud-vest terminálról indulnak a buszok. Innen naponta van buszjárat Kolozsvárra (közel 8 órás út) illetve onnan átszállással Budapestre.
A reptér a várostól 15 km-re délre található.
Kultúra
Múzeum
Muzeul Național de Istorie a Moldovei (Nemzeti történelmi múzeum)
Muzeul Național de Arte Plastice (Nemzeti művészeti múzeum)
Chișinău-i Történeti múzeum
Muzeul Național de Etnografie și Istorie Naturală (Etnográfiai és Történelmi múzeum)
Muzeul de Arheologie și Etnografie al Academiei de Științe din Moldova (Régészeti és néprajzi múzeum)
Muzeul Literaturii Române „M. Kogălniceanu” (Irodalmi múzeum-ház)
Casa-Muzeu „A.S. Pușkin” (Puskin Múzeum)
Színház
Teatrul Național de „Mihai Eminescu”
Teatrul Dramatic Rus „A. P. Cehov”
Teatrul Republican „Luceafărul” (Bábszínház)
Sala cu Orgă (Orgonaterem)
Filarmonica Națională (Nemzeti Filharmónia)
Média
Televízió
Az állami televízió neve Moldova 1, amelynek székhelye Chișinăuban van.
Pro TV Chișinău egy helyi televízió, amely 1999 óta sugároz. A híreket románul és oroszul sugározza.
Ezen kívül számos romániai és oroszországi TV csatornát lehet fogni.
Rádió
A városban több helyi rádió van: Kiss FM, Pro FM, Radio 21/Hit Radio és Național FM/Fresh FM, Radio Chanson, Русское Радио (Russkoje Radio). Az állami rádió neve Teleradio Moldova.
Forrás: Wikipedia;
Kép: https://pixabay.com
