Várak

A Cserhát keleti részén fekvő – a Világörökség részévé nyilvánított és tömegek által látogatott – Hollókő községtől nyugatra alig negyedórai járásra emelkedő vár az 1241-42-es...

A Medves-fennsíkon, Salgótarjántól északkeletre, egy 625 m magas vulkáni kúpon találjuk Salgó várát. A név jelentése fénylő, ragyogó. Salgó története a Kacsics-nemzetség történetével fonódott össze....

A Balaton déli partján, Balatonszentgyörgy községtől néhány percnyire egy magaslaton emelkedik a messziről komor erődítménynek látszó Csillagvár. A látszat azonban ez esetben csalóka, mivel az...

A várat a 21. számú főútról Pásztón vagy Taron keresztül érjük el. Hasznos település keleti kijáratánál a falu szélétől mintegy 200 m-re a Mátrába vezető...

A Cseszneki vár építésének ideje bizonytalan, valószínűleg a tatárjárás után, az 1260-as években épült. A vár eredetileg egy-két toronyból és az övező falakból állhatott. Ezek...

Diósjenő a börzsönyi és a nógrádi táj találkozási pontján épült üdülőhely és turisztikai központ. A Csehvár nevű hegy Diósjenő község fölött, tőle nyugatra, a Börzsöny...

Eger városától keleti irányban, a Bükk zöldellő hegyei között bújik meg Cserépváralja községe. Napjainkban egy régészcsapat értő módon vallatja területét, hogy megismerhessük eme kicsiny erősség...

A Duna nyugati oldalán, 1987 óta a Világörökség részeként, márgából épült hegyen áll a vár, benne a királyi palota. A hegy gyomrában labirintus, a felszínen...

Buják várának romjai egy 310 méter magas hegyen találhatóak a falutól északra, erdős hegyektől körülvéve. A vár magját képező öregtorony valamikor a tatárjárás után épülhetett,...

Boldogkő vára a Hernád völgyében a Zempléni-hegység nyugati peremén az egyik kiemelkedő sziklagerincet koszorúzza. Az 1241-42-es tatárjárás tapasztalatai alapján IV. Béla király kővárakat építtetett, és...

A Bory-vár egy különleges, változó művészi színvonalú épületcsoport, amelyet Bory Jenő (1879-1959) építész, szobrász épített és díszített Székesfehérvárott. 1923-tól nagyjából 40 éven át épült. Ma...

Az erősséget, a környező vidéket uraló Aba nemzetség tagjai emelték a XIII. század második felében. Csobánka fia, János előkelő lakott benne fiaival, akik 1301-ben felosztották...

A Gerecse hegység nyugati lábánál épült Tata a „vizek városa” címmel büszkélkedhet, forrásai már a római korban vízzel látták el Brigetio (a mai Szőny) lakóit....

Anonymus regényes honfoglalás-története szerint Alpár várának urához, Salán bolgár vezérhez követséget küldött Árpád vezér. A Sajó folyóig elterülő földet kérte tőle, továbbá két korsó Duna-vizet,...

A hajdani, 13-14. századi várra ma már csak a hegy neve emlékeztet. A tatárjárás utáni időkben épülhetett, kapitánya Kompolti Dávid volt. Első okleveles említése 1264-ben...

Kézai Simon krónikája szerint a várat 1041 és 1044 között építette Aba Sámuel, de eredete feltehetőleg a X. század végére vezethető vissza. A környék a...