Római katolikus templom
Bejcgyertyános 517 lakosú község Vasvártól 14 kilométerre, északkeletre fekszik a Kám-Sárvár összekötő út mentén. A Bejc és Hegyhátgyertyános egyesüléséből keletkezett település a Rába mentén, a...
Tartalom
Akacs (Borsics) kastély
A mai kastély földszinti részének délkeleti traktusába beépített boltozatos kúriát Akats József felesége, herényi Gotthárd Éva emeltette. Ő1786-ban hunyt el, ezért az építkezés ideje ezen...
Bejcgyertyános történelme
Bejcgyertyános a Dunántúl nyugati részén, Vas megye; sárvári járásában, a Kemenesháton fekszik. 525 lakosú, utcás, soros beépítésű, szalagtelkes község, amelynek egyes részein a halmaz településmódra...
Sényi kastély
Nagyunyomot a XVIII. század első felében a nagyunyomi Akats, a párisi Bátsmegyey és a pósfalvai Tulok család birtokaként említették. A XVIII. sz. második felében párisi...
Chardonnay
A chardonnay világszerte ismert (ún. világfajta) szőlőfajta, a világ minden szőlő- és bortermelő országában ismerik és termesztik. Bogyói kicsik, gömbölyű formájúak, fehéres zöldek, alig hamvasak,...
Balogunyom története
A falu Szombathelytől 8 km-re délre az Sorok-patak mellett. Határos települések: Szombathely, Ják, Kisunyom, Sorkikápolna, Vasszécseny, Táplánszentkereszt. Nagyunyomot 1318-ban Vnon alakban, Balogfát 1356-ban Bolkfalua néven...
Református templom
A település kiemelten védett épülete – a falu közepén – a református templom, melyet 1821-ben szenteltek fel. Ennek előzménye: Senyeháza lelkes református gyülekezete 1804-ben elég...
Rákoczi Szövetség helyi szervezete
A Rákóczi Szövetség 1989-ben alakult azzal a céllal, hogy a határon túl élő magyar kisebbségek nemzeti, kulturális, szellemi, közművelődési és érdekképviseleti tevékenységét segítse és hatékonyan...
Római Katolikus Szent Imre Plébánia
A község főterén álló Szent Imre herceg titulusú római katolikus templom középkori eredetét mutatja keletelt elhelye-zése és az 1930-as években a vakolat alól a déli...
Bő az újkorban
1872-ben elveszítette mezővárosi rangját. 1910-ben 1181, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Sopron vármegye Csepregi járásához tartozott. 1950-ben a Csepregi járással együtt Vas megyéhez csatolták. Ma a...
Bő a 16-18. sz. között
A 16. század második felében lakói felvették a református hitet. 1580-ban tűzvész pusztított. 1636-ban a johanniták birtokát a jezsuiták szerezték meg, majd ezek feloszlatása után...
Bő a középkorban
A község területe ősidők óta lakott. Ezt bizonyítja az az itt talált kőkorszaki kőszerszám, melyet ma a soproni múzeum őriz. A honfoglalást követően valamelyik nemzetségfő...
Apátistvánfalva az újkorban
A XIX. sz. elején különféle elemi csapások és egyéb okok miatt sokszor szenvedett a nép. (himlőjárvány, pestis 1813, jégeső 1827 először, majd többször tűzvész).A XIX-XX....
Andrásfa a középkorban
Határában őskori régészeti leletek találtak. Első írásos említése 1404-ből való (Andreasfalua), de a falu valószínűleg már az Árpád-korban létezett. 1450-ben Poss. Andafalwa, 1461-ben Poss. Andreasfalwa,...
Szent István király római katolikus
Rába déli partján, a Vasvárról a kámi átkelõ felé vezetõ országút melletti kiemelkedõ dombnyelven, temetõvel körülvéve állt a település eredeti, Szent Péter és Pál apostolok...
Olaszrizling
Az olaszrizling olasz, vagy francia származású elterjedt szőlőfajta, Magyarországon az egyik leggyakoribb. Hozzzánk Franciaországból került a 19. század közepétől. A nagy filoxéra járvány elpusztította szőlők...
Alsóújlak a kezdetektől napjainkig
Alsóújlak 632 fő lakosú kisközség. Nyugat-dunántúlon, Vas-megyének délkeleti részén, nyugat-kelet felé húzódó kemenesaljai dombvonulat közepe táján a Rába folyó jobb partján, Vasvár város szomszédságában fekszik....
Téglaégető
Különös történelmi emlékeket õriz az Õrség földje. Két palánkvár kutatása közben a régészek középkori építményeink fontos anyagának készítõ helyére, egy téglaégetõre bukkantaka földben. A Vas...
Rezgőnyár tanösvény
A tanösvény Őriszentpéteren, a Harmatfű Természetismereti Oktatóközpont épülete melletti erdősávban létesült. Bemutatja az erdei szukcessziót, az Őrségi Nemzeti Parkra jellemző növény és állatvilágot, valamint a...
Református templom
Őriszentpéter másik védett temploma a Városszeren álló református templom. Ez késő barokk alkotás, 1790 körül épült, hiszen II. József türelmi rendelete alapján 1783-ban itt már...
Őrségi Kiállítóhely
A múzeumot 1985-ben alapították az Őrség történeti, néprajzi emlékeinek a megőrzésére és bemutatására. Az 1960-as évektől gyarapodó helytörténeti és népi iparművészeti gyűjtemény a Művelődési Házban...
Népi lakóház
A település gazdag épített örökséggel rendelkezik. Számos régi épület őrzi a jellegzetes őrségi népi építészet elemeit. Ezek többnyire védelem alatt álló lakóházak. Sajátos az Őrség...
Harmatfű Természetvédelmi Oktatóköz
A nemzeti park központjában információs anyagok kaphatók Magyarország legfiatalabb nemzeti parkjáról. A modern szállásépület erdei iskolai csoportoknak, bakancsos és kerékpáros turistáknak biztosít egész évben ideális...
Szent Péter apostol templom
Az erődített román stílusú templom 1230 körül épülhetett, a gótikus bővítést pedig a XIV-XV.században kapta. Különösen figyelemre méltó a bélletes kapuzat. A belső festés XVII....
Őrségi Nemzeti Park
A 2002-ben létrehozott Őrségi Nemzeti Park az 1978-ban alapított Őrségi Tájvédelmi Körzet, valamint a Belső-Őrség és a térség határán futó Rába-völgy még természetközeli állapotban lévő...
Őriszentpéter az újkorban
A XIX. század elején egy feljegyzés tanúsága szerint, hogy Őriszentpéter mezőváros, bár az átlagosnál kevesebb szabadságjoggal (nyilván a fent említett okoknál fogva nem tudott több...
Őriszentpéter a 16-18. században
A település az Őrség dombjain terül el, nyugat – keleti irányban végigfolyik a városon a Zala folyó, amely innen mintegy 10 kilométerre ered. A város...
Szent Anna kápolna
A Római úttól nem messze található látnivaló a Szent Anna kápolna, mely 1789-ben épült. Szent AnnaSzent Anna asszony a legenda és a katolikus egyház szerint...