Életfa
A település körül hajdan volt hét halom közül még megvan a legnagyobb, az Orosháza felé vezető út mentén látható Árpád-halom. Ezt díszíti Makovecz Imre Életfája....
Tartalom
Baks történelme
A község Baks néven 1947-ben alakult meg. A dűlő helyén egykor falu volt, amely a tatárjáráskor elpusztult. A földrajzi névről nincs ennél régebbi adat. A...
Katolikus Kápolna
A Berchtold kastély közelében áll az 1920/21-ben épült, a vidékünkön ritkaságnak számító favázas (Fachwerk technika) római katolikus kápolna. Építtetője gróf Berchtold Lipótné volt, tervezője nem...
Árpádhalom történelme
A község Nagymágocs és Gádoros között, a Mágocs-ér mellett, Békés megye határán terül el. A 20. Század közepéig Nagymágocshoz tartozó népes puszta volt a tiszántúli...
Károlyi-kastély
A Károlyi-kastély: Gróf Károlyi Alajos lánya, Károlyi Ferdinanda (házassága után gróf Berchtold Lipótné) 1897-1898 folyamán klasszicizáló, eklektikus stílusú kastélyt építtetett a faluban. Az eredetileg 22...
Tőzegbánya-tavak
Az országhatárt képző Kőrös-ér mentén húzódó terület, közvetlenül a Süveg-Magyari erdővel határos. Egykori térképek az ér mentén széles sávban mocsarakat jelölnek. Ennek következménye a változó...
Kiss Ferenc emlékerdő
Kiss Ferenc erdészt Móra Ferenc nevezte el a szegedi erdők atyjának. Javaslatára az erdő egy részén természetvédelmi területet hoztak létre. Az emlékerdőben a dombokat árvalányhaj...
Római katolikus templom (Jézus Szív
1930-ban Kövér Tibor és Szojka Jenő mérnökök terve alapján épült. A freskókat Parobek Alajos készítette, a templon díszítésében közreműködött Szabó Géza műötvös, Barth Ferenc egyház...
Ásotthalom története
Az Ásotthalom helynév Balla Antal 1778. évi szegedi határtérképén és a vele egykorú városi iratokban bukkan föl először. Az 1840-es évekre a szabadkai határ mentén...
Kun László keresztje
Ritka történelmi emlék az Apátfalvától 6 km-re található, máltai keresztre emlékeztető, gneiszből faragott kőkereszt. A néphit szerint a kereszt a tragikus sorsú Kun László király...
Nepomuki Szent János szobor
A Nepomuki Szent János szobor 1963 óta műemléki védettséget élvez. A falut 1820-ban elöntötte a Maros, az árvíz egy egész utcát pusztított el. Még abban...
Római Katolikus templom
A falu 1757-ben emelt, Szent Mihály tiszteletére szentelt templomát 1932-ben, Tóbiás László tervei alapján gyökeresen átalakították. Ekkor nyerte el bazilikás belső tere a mai formáját....
Apátfalva a 18. századtól napjainki
1750-ben vette kezdetét a falu újratelepítése, templomát 1754-ben kezdték el építeni. Az 1831. évi kolerajárvány – amely 137 áldozatot követelt – idején a helytartótanács utasítására...
Csorvás a 16. századtól napjainkig
A törökök kiverése után a területet báró Harruckern János György kapta meg, aki bérbeadás útján hasznosította. Leghosszabb ideig Gyula városa bérelte, így főleg az ő...
Csorvási látnivalók
Csorvás város bővelkedik turisztikai látnivalókban, a település mindig is igyekezett megőrizni hagyományait, emlékeit. Kis lélekszáma ellenére három templom és egy imaház is található benne. A...
Szentjánosi csárda
A csárda a XVIII. század közepén épült barokk stílusban, kéttraktusos, két hosszdongás szerkezettel. Szabadkéménye, füstölő kamrája ma is megvan. Az általános iskola telkén áll. Magtára...
Csorvás a középkorban
A város területén településnyomok az újkőkorszaktól kezdve találhatók. Ásatások eredményei alapján állítható, hogy az 1150-es években „templomos falu” volt. Az Árpád-kori és az erre épült...
Csanádapáca az újkorban
Az 1848-1849-es szabadságharc szele Apácán is végigsöpört. Kossuth Lajos kormányzó személyes közbenjárása sem tudta kielégíteni a község földosztást szorgalmazó jogos igényeit, mégis 25-en álltak be...
Csárdaszállás történelme
A település megközelíthető közúton: az 4-es úton Törökszentmiklósig, onnan a 46-os úton Mezőtúron keresztül, Gyomaendrőd után 13 km-re; vasúton: a Budapest-Szolnok-Békéscsaba-Lökösháza-Curtici vonalon. Csárdaszállás fiatal település,...
Csanádapáca a 16-17. században
Ez a hatalmas kiterjedésű pusztaság a török kiűzése után a kincstár birtokába került, és hosszabb, rövidebb időszakokra bérbe adták, elsősorban állattenyésztés céljára. A jelenlegi község...
Csanádapáca a középkorban
Már az őskorban is lakott volt e terület. Az egykor vizenyős, mocsaras síkságból kiemelkedő hordalékkúpokat használták fel lakóhelyül elődeink. Az ásatások során jelentős bronzkori leletek...
Csabaszabadi történelme
A csabai tanyavilágból 1993-ban lett önálló település. Legjelentősebb épülete az 1870 körül épült Beliczay-kastély, amelyet Békés megye egykori főispánja építtetett. Csabaszabadi község címerpajzsa a magyar...
Beliczay-kastély
A kastélyt Békés megye egykori főispánja bajczai Beliczey József építtette. A Beliczay-kastély 1870 körül épült. A klasszicizáló, oszlopos portikuszú épületet 1910 körül tornyos, tagolt tömegű,...
Csabacsűd az újkorban
Az újratelepítés után Csabacsüd puszta a szentandrási uradalom része. A helybéliek szintén részt vettek az 1735-ös parasztfelkelésben. A szabadságharc bukása után csabacsüdi birtokán bujdosott báró...
Csabacsűd a középkorban
Írásban először egy 1456-ban kelt oklevél említi „Chabachyde” néven. Elnevezésére több magyarázat ismert, az egyik szerint egy Csaba nevű vadász helyezett el csalétket azon a...
Római katolikus templom
Az 1914-ben épült templom a faluhoz képest meglehetősen nagy. Állítólag a falubeliek nem a nekik szánt templom terveit hozták el, s csak amikor elkészültek az...