Római katolikus templom (Nagyboldog
A város főterén álló, barokk, galériás tornyú templomot Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel. A főoltár képe Tiziano egyik velencei oltárképének másolata, Mária mennybemenetelét ábrázolja. A templom...
Tartalom
Római katolikus templom (Szt József
A templom 1930-ban épült, neoromán stílusban. Szentélyében Szent Ferenc és Szent Antal ereklyéit őrzik díszes tartókban Szentmisék rendje:– hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat este...
Csongrád az újkorban
A helyi gazdasági életre is serkentőleg hatott 1946. augusztus 1-jén az új forint bevezetése. Lassan működni kezdtek az ipari üzemek, dolgoztak a kisvállalkozók, a kifosztott...
Templomrom
Az egykori kántorház kertjében előkerült újkőkori telepnyomok arra utalnak, hogy a hajdan itt húzódó Kerek-árok a Körös természetes medre lehetett. Feltárták egy fából, nádból épült...
Csongrád a középkorban
A település történetét vizsgálva azt állapíthatjuk meg, hogy az őskor óta élnek itt emberek. Életmódjuk alakulásában mindenkor döntő szerepet játszott a Tisza, melynek bőséges halállománya,...
Csongrád a 16-17. században
A zivataros hadi és gazdasági körülmények miatt a kereskedelmi útvonalak lassan másfelé terelődtek át. Ennek ellenére Zsigmond király uralkodása alatt a helység újból városi rangot...
Móra fák – Százéves tölgyfacsoport
A Csengele-Balástya közti aszfaltozott úton haladva a Csengelei-erdészháznál jobbra fordulva egy erdőbe jutunk. Évszázados tölgyek közé érünk, a csengelei „Százéves tölgyfacsoport” fái vesznek körül bennünket....
Csengele az újkorban
A török hódoltság után a terület hosszú ideig lakatlan puszta volt, legeltető helyként Szeged birtoka lett. Vedres István mérnök kezdeményezésére 1805-ben a csengelei homoksivány beültetésével...
Csengele árpád-kori templomromja
Kalandos, izgalmas túrát jelenthet Csengele árpád-kori falusi templomromjának felkutatása a pusztában. A kisméretű kőtemplomot és temetőjét, 1241-ben a tatárok elfoglalták és felégették. Később az ide...
Csengele a középkorban
Csengelét először 1423-ban említik Gengel Telkeként. Neve az erdős, bozótos hely jelentésű ‘csengelye’ kun szóból származik. A környékben számos ásatás történt, melyek közül említést érdemel...
Csanytelek az újkorban
1842-ben épült fel temploma és plébániája. Település szerkezete és határa a 19. század végén a 20. Század elején alakult ki, amikor több környező kisebb települést...
Nepomuki Szent János Templom
1787. augusztus 7-én egy magánházban kezdték el a misézést. 1804-ben épült egy szerény templom. 1838-ban bedőléssel fenyegetett, ezért bezárták, majd lebontották. A mostani templom épült:...
Csanytelek a középkorban
3000 lelkes község Csongrád megye északi részén a Tisza jobb partján a Csongrádot Szegeddel összekötő út mentén. A települést az 5-ös számú útról Pálmonostora, Tömörkény...
Csanádpalota az újkorban
Csanádpalota 1924-ig, illetve 1945-50 között Csanád vármegyéhez, 1924-1945 között Csanád-Arad-Torontál vármegyéhez, felváltva a battonyai, valamint a makói és nagylaki járáshoz tartozott. Palota szabályos típusba tartozó,...
Kelemen László Emlékpark
A már lezárt régi temetőben nyugszik Kelemen László (1760 – 1814), az első magyar színigazgató, aki élete vége felé – keserűen, kiábrándultan – visszavonult a...
Csanádpalota a középkorban
A közel 600 éves település története 1421-ig nyúlik vissza, akkor Palota néven említik és a nagylaki uradalomhoz tartozott. Nevét földesura díszes udvarházáról kapta. Első ismert...
Csanádalberti történelme
Ambrózfalvához hasonlóan – Pitvaros határából vált ki 1844-ben Csanádalberti is. Pitvarosról, Nagylakról és Tótkomlósról érkezett szlovákok népesítették be, ezért kezdetben Új-Pitvarosnak hívták. 1860-ban lett önálló....
Evangélikus templom
A faluképet meghatározó, eklektikus evangélikus templom 1882-ben épült.Cím: Csanádalberti Jókai u. 20.Tel: +36 (62) 299-048 E-mail: Web:...
Római katolikus templom
A neoromán stílusú, Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus templom főoltárának képe Szent István koronafelajánlását ábrázolja, kétoldalt Szent Imre és Szent László szobra áll....
Bordány az újkorban
Szegedről kiinduló és Dorozsmát Halassal összekötő főútvonal mentén a fenti szükségszerűségből és körülmények folytán alakult ki Dorozsma községtől 13,4 km-re Kistemplomtanya-központ, amely a további három...
Bordány a 17-18. században
A törökdúlás után a területet 1702-ben a Német Lovagrend vásárolta meg I. Lipót császártól, majd Orczy István a jászkun területek főkapitányi adminisztrátora a területet benépesítette:...
Bordány az ókorban
Bordány területe már a legrégebbi korokban lakott volt. A rómaiak idején szarmaták lakták, akik Szegedtől – Dunáig tartó településeikről élénk kereskedelmet folytattak Pannónia lakóival. A...
Bordány a középkorban
A honfoglalást követően a magyarok lakta Duna-Tisza közi ősi települést („szállást”) az ősrégi halásztanya helyén a tatárjárás pusztítását követően, az 1240-es években kunokkal telepítették be....
Őszeszéki-tó
Ha Forráskút felé tartunk, három kilométer után egy földúton érünk az Őszeszéki-tó partjára. Maga a tó a nagy mennyiségű, lebegő ásványi anyagtól szürkésfehér vizű, legnagyobb...
Hindu templom és szentélypark
Balástya közelében, az alföldi tanyavilágban található az 1979-ben alakult hindu közösség által alapított Nandafalva. Az itt található hindu templom 2000-ben nyitotta meg kapuit, szentélyparkjukat pedig...
Baksi puszta
A falu felé vezető út mentén húzódik a baksi puszta, amelynek területe meghaladja a 400 hektárt. A tájat szikeserdő, a padkásodó pusztát akácfoltok s egy...