Református lelkészlak
Utcavonalon, szabadon álló, téglalap alaprajzú, földszintes, részben alápincézett,kontyolt nyeregtetős lakóház. Az utcai homlokzat középtengelyében nyíló ablakot pilaszterpárok fogják közre, a kert felőli oldalon, a bejárat...
Tartalom
Besnyő a középkorban
A mai Besnyő és a hozzá tartozó részek ősidők óta lakott településnek számítanak, hiszen a Velencei-tó, valamint a Duna közelsége, a vadban gazdag erdők és...
Ortodox templom
Beloiannisz Fejér megye egyik legfiatalabb települése. Az 1950-es évekig Iváncsa szántóföldjei voltak a helyén. 1950. május 6-án indult meg a település tervezése és építése a...
Beloiannisz történelme
Beloiannisz Fejér megye egyik legfiatalabb települése. Az 1950-es évekig Iváncsa szántóföldjei voltak a helyén. 1950. május 6-án indult meg a település tervezése és építése a...
Református templom
A klasszicista templom a XIX. század első felében épült, 1944-45-ben leégett, 1957-58-ban eredeti formájában állították helyre. A templom teremtere egyenes záródású, órapárkányos, hagymasisakos tornya a...
Baracska történelme
Baracska és környéke már az ókorban is lakott helynek számított, a falu északi részén előkerült nagyszámú római korból származó lelet alapján. A település Bojta kun...
Baracs történelme
Baracs és környéke már az ókorban is lakott hely volt. A település helyén állott egykor az Annamatia nevezetű római katonai tábor. A környéken sok e...
A balinkai emlékház és farm
Balinkán egy 2001-ben idetelepült család munkája nyomán jött létre egy kis önellátó, több épületből álló, környezettudatos gazdaság kb.: 2 ha területen, melyen a család javarészt...
Balinka a középkorban
Balinka és környéke már a vaskor-ban is lakott hely volt, de a rómaiak is megtelepedtek itt. A Gaja-patakon épített hatalmas duzzasztógátaikat a régészek tárták fel,...
Balinka az újkorban
A XVII. században német lakosokkal települt újra, az elpusztított település helyétől kissé keletebbre. Kimagasló volt a német lakosság tapasztalata az erdő-, szőlőgazdálkodás és az állattenyésztés...
Baglyas-hegy
A 363 m magas Baglyas-hegy tömbje -különösen távolabbról nézve- tűzhányóra emlékez-tet. Fehérlő, réteghatároktól szeletelt falak, mély horhosok, keskenyre kopott gerincek, leszakadozott, állat-formájú sziklák, elvetélődött, elvon-szolódott...
Baglyas-hegy
A 363 m magas Baglyas-hegy tömbje -különösen távolabbról nézve- tűzhányóra emlékez-tet. Fehérlő, réteghatároktól szeletelt falak, mély horhosok, keskenyre kopott gerincek, leszakadozott, állat-formájú sziklák, elvetélődött, elvon-szolódott...
Burok-völgy
Burok-völgyA Burok-völgy Magyarország egy igen érdekes, ritka természeti jelenségeket mutató természetvédelmi területe.Környezetétől eltérő klímája, viszonylagos elszigeteltsége, botanikai és zoológiai érdekességek kincsestárává teszik ezt a csodaszép...
Bakonykúti történelme
Az oklevelekben először 1424-ben jelent meg a neve (Kwthy). A település egy része a bátorkői várhoz tartozott, másik részét kisnemesek lakták. A török hódoltság idején...
1848-as emlékmű
Az 1848-as forradalom és szabadságharc móri ütközetét a környező dombokról figyelték és izgulták végig a csernyeiek,melynek emlékére készült az 1848.-as emlékmű. Az emlékművet Nagy Benedek...
Bányász emlékpark
Bakonycsernye 3200 főt számláló több évtizedes bányászati múlttal rendelkező község, ahol több száz ember megélhetését biztosította a falu határában 1920-tól működő kisgyóni, majd balinkabányai szénbányák....
Csikling vár
Csikling vár, középkori rom Isztimér határában, Bakonycsernyétől délre, egy vízmosás felett hegytetőn lévő vár csekély maradványai.A megközelítően négyszög alaprajzú területet 4-5 m mély és 5-7...
Evangélikus templom
Közép-dunántúli középhegység északkeleti peremén elterülő, a Gaja-patak völgyében, mintegy 5 km hosszú, 3300 főt számláló bányásztelepülés Bakonycsernye. Etimologizáló történészeink, nyelvészeink a község nevét „Cerny” fekete...
Római katolikus templom
A templom védőszentje: Szent Anna (a Boldogságos Szűz Mária édesanyja)A templom búcsúnapja: Július 26. A templom búcsújának vasárnapi ünneplése: Július utolsó vasárnapja Az Egyházközség rövid...
Bakoycsernye az újkorban
Az 1810-i móri földrengés Csernyén is nagy riadalmat okozott, több ház és a templom is megsérült. Csernye a XIX. század elején Veszprém vármegye legnépesebb faluja...
Bakonycsernye a koraújkorban
elnéptelenedtek, a fejlődés megtorpan, a környezet ősvadon képét nyeri vissza. Csernye újraépítése a Nyitra és Trencsén vármegyei felvidéki szlovákokkal 1724-1726 között több lépcsőben történt, hozva...
Bakonycsernyei városnézés
Fekvése A 81. számú Győr-Székesfehérvár főútról lekanyarodva, illetve a 82. számú Győr-Veszprém főútról Zircnél letérve mellékúton közelíthető meg a település. A község 10 kilométerre található...
Bakonycsenye a középkorban
A középkorból már húsznál több település nevét ismerjük- Gyón, Bihar, Pacmán, Sikártor, Tényő, Erdőinota, Dolosd -, a későbbi Csernye közigazgatási területén helyezkedtek el, és valamennyien...
Alsószentiván városnzés
Község.Megye: Fejér megye.Közép-Dunántúl régió.Sárbogárdi kistérség. Lakosok száma: 656. Lakások száma: 289. Terület: 3965 hektár. Telefon körzetszám: 25. Irányítószám: 7012. Alsószentiván: község Fejér megyében, a Sárbogárdi...
Fatimai Szűzanya búcsújáróhelye
Alsószentiván Fejér megyei település a volt sárbogárdi járásban, a székesfehérvári püspökség területén. Határában állott a török megszállás alatt elpusztult Zedreg falu, ősi szép Mária templomával....
Alsószentiván az újkorban
Az első világháborúban (1914-1918) Alsószentivánról 107 fő teljesített katonai szolgálatot, közülük 28-an soha nem tértek vissza a családjukhoz… A két világháború között a község lakosságának...
Alsószentiván a 16-18. században
Gyakori lakosságváltozás: A törökök, majd az osztrákok elleni harcokban a település többször elnéptelenedett. Emiatt cserélődött ki a népessége is: a honfoglalás előtt a falut szlávok...
Alsósentiván az ókorban
Ókori emlékek: 4 nép nyomait találták meg: Egy ismeretlen nép épített itt labirintusokat, barlangokat, amelyet községünkben a Bújólik néven ismerünk. Levéltári feljegyzések alapján tudjuk, hogy...