Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum
Székesfehérvár városa – mint királyi koronázó- és temetkezőhely – a magyar államiság születésétől fogva kiemelt fontosságú szakrális központ volt. Szent István király püspökséget ugyan nem...
Tartalom
Palotavárosi Skanzen
A Palotavárosi Skanzenben a Rác utca 11. számú házban 1988-ban „Palotavárosi emlékek, Székesfehérvár-Palotaváros története és néprajza” című állandó kiállítást nyitottunk . A kiállítás bemutatja, hogy...
Középkori Romkert – Nemzeti Emlékhe
Az István király által építeni kezdett, majd bővített bazilika a török hódításig (1543) a középkori magyar állam legfontosabb és legszentebb helye volt. Itt koronázták és...
Fekete Sas Patikamúzeum
A A Fekete Sas patika 1971-ben szűnt meg élő gyógyszertárként működni. 1975-ben, az épület és a berendezés szakszerű restaurálása után, a több mint kétszáz éves...
Fehérvári Babaház
Eltűnt generációk féltett és sok viszontagság között megőrzött fiú- és leányjátékait, gyönyörű babáit, babaszobáit tárja elénk a Fehérvári Babaház. A Moskovszky család – dr. Moskovszky...
Budenz Ház – Ybl Gyűjtemény
A művészettörténész Ybl Ervin (1890-1965) a Szent István Király Múzeumra hagyta családi és művészeti gyűjteményét, melyből 1969-ben nyílt állandó kiállítás. Ybl érdeklődésének és ízlésének megfelelően...
Székesfehérvár a kora újkorban
A 18. század kezdetétől a város újabb felvirágzását élte. A helyi magyar és szerb lakosokhoz német és morva lakosok költöztek. 1703-ban kapta vissza a város...
Székesfehérvár az újkorban
A 18. század kezdetétől a város újabb felvirágzását élte. A helyi magyar és szerb lakosokhoz német és morva lakosok költöztek. 1703-ban kapta vissza a város...
Székesfehérvár a királyok városa
A város területén már az újkőkorszakból (i. e. 5. évszázad) is található emberi település nyoma. A római korban a közeli Gorsium a Balaton és a...
Gánt a 19. sz.-tól napjainkig
Megváltást jelent a falu számára, amikor 1926-ban megnyílt a bauxitbánya jó kereseti lehetőséget teremtve az itt élők számára. A parasztok ugyanis arra kényszerültek, hogy a...
Gánt a 18. sz. végéig
A török időkből nem rendelkezünk adatokkal, de az ismert, Török János földbirtokosnak 1636-ban Gánton birtoka volt. 1662-ben a csókakői Nádasdy gróf úrbáriumában lakatlan pusztaként szerepel....
Gánt a középkorban
Gánt története összekapcsolódik a környező Kápolna, Vérteskozma és Kőhányás történetével. A Gánt elnevezés arra utal, hogy a helység hajdan egy Gan nevű személy birtokában volt....
Füle a középkorban
A települést az oklevelek 1009-ben említik először, nevét ekkor Fyley-nek írták. I. István király ezt az Úrhida várkörzethez tartozó falut a veszprémi püspökségnek adományozta. 1243-ban...
Ercsi az újkorban
1781. június 29-én szentelte fel Selyei Nagy Ignác, Székesfehérvár első püspöke. Vele egy időben épült a plébánia földszintes és magas hódfarkú cserepekkel borított tetejű épülete....
Ercsi a középkorban
A Csepel-szigeten megtelepülő honfoglaló magyar törzsek és nemzetségek a Dunán átkelve 896 táján érték el Ercsi területét. A település történetének első írásos emléke az Árpád-korból...
Ercsi a koraújkorban
1526-ban a mohácsi csatába vonuló II. Lajos seregével három napot pihent Ercsiben itt is várva a hozzá csatlakozó csapatokat. Ennek emlékére táblát állított az emlékező...
Ercsi az ókor végéig
A város neve, Ercsi, a legősibb helynevek egyike, amely a feljegyzések szerint már 2000 éve lakott terület volt. Nevét a szájhagyomány szerint egy Erch-Ercs nevű,...
Dunaújváros napjainkig
Az 1831. évi kolerajárvány után a jobbágyok helyzetének romlása ugyan lázadáshoz vezetett – ennek vezetője Szórád Márton csizmadiamester volt –, ám közben 1830-ban a község...
Dunaújváros az 18. sz. végéig
Dunaújváros (1951 előtt Dunapentele, 1951-1961 között Sztálinváros / 1956-ban ismét Dunapentele) megyei jogú város Fejér megye délkeleti részén, a Duna jobb partján. A Dunaújvárosi kistérség...
Dunaújváros az ókor végéig
Dunaújváros (1951 előtt Dunapentele, 1951-1961 között Sztálinváros / 1956-ban ismét Dunapentele) megyei jogú város Fejér megye délkeleti részén, a Duna jobb partján. A Dunaújvárosi kistérség...
Csákvár az újkorban
1849 után a Bach korszak idején a települést a székesfehérvári járáshoz sorolták. 1862-ben szolgabírói járási székhely, 1868-tól pedig főszolgabírói kerületi székhely lett.1878-tól a Móri járás,...
Dég a kezdetektől napjainkig
Dég már közel ezer év óta lakott, a neve az Árpád-korban használt német eredetű (Deeg, Degu) személynévből származik. Igazán fejlődésnek a XVIII. sz. második felében...
Csákvár a koraújkorban
Több birtokosváltás után egy házasság révén került Gróf Esterházy Miklós nádor tulajdonába 1629-ben. Az Esterházy család felvirágoztatta a birtokot, és a települést. Kastélyt, templomot nagy...
Csákvár az ókorban
A görög égeikumról felvándorolt népcsoport, itt telepedett meg, a péceli kultúrát képviselő népesség pedig elég hosszú ideig élt itt. Rájuk utaló tárgyak és jelek az...
Csákvár a középkorban
I. sz. 430 körül hun ellenőrzés alá került a terület, míg Attila meg nem halt, ezután a káni harcok miatt kivonultak Attila utódai a területről,...
Cece az 1700.-as évektől napjainkig
A jellegzetes kisnemesi falu 1701-ben a Meszlényi családé lett. A család tagja volt Meszlényi Teréz, Kossuth Lajos felesége, és Meszlényi Rudolf, Kossuth Zsuzsanna férje. 1815-ben...
Cece a kezdetektől a középkor végéi
A község alapítását és elnevezését valószínűleg a Szent István halála utáni évtizedekben letelepedett besenyőknek köszönheti. Oklevélben 1193-ban találkozunk először a Cece család nevével. A község...
Bicske az újkorban
Bicske a Budapest–Győr–Hegyeshalom–Bécs vasútvonalon fekszik élénk vasúti forgalommal. Elővárosi szerelvények kötik össze Budapesttel, Tatabányával, Komárommal és Győrrel. Gyorsvonatok járnak innen Budapest, Győr, Rajka, Sopron, Szombathely...