Műemlékek, látnivalók

Összefutó kis utcák kereszteződésében áll a Minaret. Európának ezen a részén elég ritka látványosság. A törökök a középkori Szent Katalin kápolna felhasználásával építették meg itt...

Szent János apostol és evangélista Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelték fel. Az egri Bazilika építése Pyrker János László érsek nevéhez kötődik. Pyrker velencei pátriárka volt....

A megyeháza legfőbb ékessége, egyben a magyarországi kovácsoltvas-művesség kiemelkedően gazdag, igényes és egyben reprezentatív darabja a főkapu fölötti félköríves vasrács, a Hit, Remény és Szeretet...

Az ország legnagyobb hegyvidéki, erdős nemzeti parkja létrehozásának alapját a névadó hegység földtani viszonyai teremtették meg. A földtörténeti ókor és középkor változatos tengeri üledékeit később...

Feltehetően a mai templom helyén „bey Sanct Christophoro” állott az a „kifestett kastélykápolna”, amely az akkori Promberger-féle kastély tartozéka lehetett, ahol a nyaranta Bián tartózkodó...

Szocialista-realista egységes és egyedülálló épületegyüttesként jellemezhető Dunaújváros belvárosa. Az Európában egyedülálló műemlékek egy séta során bejárhatók. A mintegy két és fél kilométeres, két óra alatt...

A dunaújvárosi evangélikus templom 10 éve A történet – a világ keletkezését tekintve igen rövid, hiszen maga a város is fiatal, alig múlt 50 éves....

A város alatti, Duna-parti löszfal sétautakkal átszőtt, ligetes partrézsű nemzetközileg számon tartott hidrogeológiai és kertészmérnöki mű. Példája annak, miként lehet a roskadó löszfalat biztonságossá tenni,...

A 360 hektár területű természetvédelmi területen lévő Szelidi-tó – 73 hektáros vízfelületével – Magyarország negyedik legnagyobb természetes tava. A tó környékének, a Kékesi-rétnek a botanikai...

Magyarország legszebb szurdokvölgye. A víz vájta vulkáni kő, a patak útja vízeséseivel, sziklakapujával, majd a Dobogókőről nyíló kilátás páratlan Rám-szakadék a Rám-hegy tömbjébe vágódó Három-forrás-völgy...

Minden bizonnyal kevés olyan temetkezési helyet tart nyilván az emlékezet, mint amilyen a debreceni Honvédtemető (Hősök Temetője). Az itt nyugvó 4500 katona nagy többsége nem...

Ördögcérnának – Lycium halimifolium – is nevezik ezt a korábban a környéken egyáltalán nem ritka cserjefélét, amelynek kései, fává terebélyesedett utódjához egyháztörténeti emlék fűződik. A...

Az 1700-1930 között használták az itt elterülő temetőt. A legnevezetesebb sírhely Csokonai Vitéz Mihály költőé, amely sok vita után Beregszászi Pál kollégiumi rajztanár tervei szerint...

A Nagytemplom mögött áll a mintegy öt méter magas obeliszk – tetején földgömbbel, oldalán bronzgályával. Az emlékoszlop az ellenreformáció idején gályarabságra ítélt református lelkészek emlékére...

A temetőkert, a ravatalozók és a krematórium Borsos József városi építész tervei szerint 1932-ben épült magyaros szecessziós stílusban. Az épület anyaga, a nagy szilárdságú debreceni...

A magyaros szecessziós vármegyeháza 1911-ben Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei szerint épült. A díszterem ékességei Kernstok Károly ólomüveg ablakai. A levelekkel, palmettás díszekkel, pirogránittal...

A Déri Múzeum előtti téren található hét szobor alkotója Medgyessy Ferenc, a nyolcadiké Debreczeny Tivadar. A múzeum előtti természetes mélyedésbe – ami valójában a kiszárított...

Kossuth Lajos a debreceni Nagytemplomban jelentette be a Habsburg-ház trónfosztását. A Margó Ede és Pongrácz Szigfrid által készített szoborcsoportot Kossuth halála után, 1914-ben leplezték le....

A reformációt követően a teljesen kálvinistává lett Debrecenben 1552-től katolikus egyházközség nem működött, és így katolikus templom sem volt. A debreceni tanács I. Lipót király...

Debrecen legrégibb református temploma. Helyén a XVII. század dereka óta egyházi építmény állt. A XVIII. század elején épült barokk templomot 1876-ban neoromantikus stílusban átalakították. A...

A romantikus stílusú színházépület 1861-1865 között épült Szkalniczky Antal tervei szerint. A színház 1915-ben vette fel Csokonai Vitéz Mihály nevét. Operatársulata 1952 óta van. Az...

Debrecenben hagyománya van a természettudományos oktatásnak és a botanikának. Itt írja Méliusz Juhász Péter az első magyar botanikai könyvet. A híres Magyar Füvészkönyv (1807) szerzői...

A zsiráf, az oroszlán, a tigris és a majmok – ők az Állatkert kedvencei. 17 hektáron öt földrész állatait – bő másfélszáz faj mintegy 1500...

A neobarokk egyetemépület 1927-1930 között épült Korb Flóris tervei szerint. Az egyetem előtt látható a város legegységesebb, francia stílusban tervezett, monumentális, ugyanakkor bensőséges parkja. A...

Hat, tufába vájt pincesor mintegy 500 népi stílusú borháza öleli körbe a falut. A legérdekesebb a Berezdi pincesor, aminek 200 présháza nemcsak szorosan egymás mellé,...

bükkaljai vidék vulkáni eredetű kőkúpjait, az úgynevezett kaptárköveket egykor kultikus, később profán célokra, méhészkedésre használták. A kaptárkövek közül az egyik legmarkánsabb az Ördögtorony, amely a...

Csempeszkopács, két különálló középkori kisnemesi település, Kopács és Csempesz egyesüléséből jött létre a 19. század közepén.Románkori téglatemplomát Kopácson, mesterséges dombra építették. A dombot a kitermelt...

A két kilométer hosszú tanösvényen a tőzeges mocsár jellemző életközösségeit és a löszpartok madárvilágát figyelhetik meg a látogatók. A Duna egykori medrében kialakult hatalmas mocsárvilág...