Falvak, városok múltja

Városunk nevét a tőle délnyugatra fekvő, a népi nyelvben Bodok-nak (ma Vértes) nevezett hegységtől kapta. A magyar középkori oklevelek gyakorlatban Bodogt /1193/, Bodoct /1230/, Bodayth...

A mai Besnyő és a hozzá tartozó részek ősidők óta lakott településnek számítanak, hiszen a Velencei-tó, valamint a Duna közelsége, a vadban gazdag erdők és...

Baracska és környéke már az ókorban is lakott helynek számított, a falu északi részén előkerült nagyszámú római korból származó lelet alapján. A település Bojta kun...

Balinka és környéke már a vaskor-ban is lakott hely volt, de a rómaiak is megtelepedtek itt. A Gaja-patakon épített hatalmas duzzasztógátaikat a régészek tárták fel,...

A középkorból már húsznál több település nevét ismerjük- Gyón, Bihar, Pacmán, Sikártor, Tényő, Erdőinota, Dolosd -, a későbbi Csernye közigazgatási területén helyezkedtek el, és valamennyien...

Ókori emlékek: 4 nép nyomait találták meg: Egy ismeretlen nép épített itt labirintusokat, barlangokat, amelyet községünkben a Bújólik néven ismerünk. Levéltári feljegyzések alapján tudjuk, hogy...

Alsószentiván helység nevének kialakulása: A falu neve a XIV. század-tól kezdve fordul elő Szentiván alakban a középkori oklevelekben. Az elnevezés két településrészre is vonatkozott: az...

A falu első hiteles írásos említése 1323-ból származik. 1. Lakosságtelepítő tényezők: A természeti adottságok már az őskor óta nagyon kedvezőek az emberek letelepedéséhez: kellemes éghajlat...

Besenyő vezerék alapították az Árpád-korban, az oklevelekben a neve a 13. század végén jelenik meg Olup alakban. Valószínű, hogy a településre való volt, vagy innen...

A megye keleti peremén, közvetlen a Duna mellett elhelyezkedő településünk, már csak földrajzi helyzeténél fogva is, mindig jelentős színtere volt a különböző népek és kultúrák...

Aba határában egy bronzkori földvár, a Bolondvár maradványait tárták fel. Abát a XII. század végén betelepült besenyők alapították. A község nemesi lakói a király udvartartáshoz...

A régészeti leletek tanúsága szerint korai egyházas falu volt. A község nevét – korábbi feltételezés szerint – Árpád-kori templomáról kapta, amely nagy méretű, szilárd anyagú,...

A település történetét vizsgálva azt állapíthatjuk meg, hogy az őskor óta élnek itt emberek. Életmódjuk alakulásában mindenkor döntő szerepet játszott a Tisza, melynek bőséges halállománya,...

Csengelét először 1423-ban említik Gengel Telkeként. Neve az erdős, bozótos hely jelentésű ‘csengelye’ kun szóból származik. A környékben számos ásatás történt, melyek közül említést érdemel...

3000 lelkes község Csongrád megye északi részén a Tisza jobb partján a Csongrádot Szegeddel összekötő út mentén. A települést az 5-ös számú útról Pálmonostora, Tömörkény...

A közel 600 éves település története 1421-ig nyúlik vissza, akkor Palota néven említik és a nagylaki uradalomhoz tartozott. Nevét földesura díszes udvarházáról kapta. Első ismert...

Bordány területe már a legrégebbi korokban lakott volt. A rómaiak idején szarmaták lakták, akik Szegedtől – Dunáig tartó településeikről élénk kereskedelmet folytattak Pannónia lakóival. A...

A honfoglalást követően a magyarok lakta Duna-Tisza közi ősi települést („szállást”) az ősrégi halásztanya helyén a tatárjárás pusztítását követően, az 1240-es években kunokkal telepítették be....

A város területén településnyomok az újkőkorszaktól kezdve találhatók. Ásatások eredményei alapján állítható, hogy az 1150-es években „templomos falu” volt. Az Árpád-kori és az erre épült...

Már az őskorban is lakott volt e terület. Az egykor vizenyős, mocsaras síkságból kiemelkedő hordalékkúpokat használták fel lakóhelyül elődeink. Az ásatások során jelentős bronzkori leletek...

Írásban először egy 1456-ban kelt oklevél említi „Chabachyde” néven. Elnevezésére több magyarázat ismert, az egyik szerint egy Csaba nevű vadász helyezett el csalétket azon a...

Bucsa és környéke már az újkőkorban is lakott volt, ezt igazolták a környékbeli ásatások. Első írásos említése 1321-ből való, ekkor a Barsa család birtoka volt,...

Területünket legelőször egy 1297-ből való oklevél említi. Az Árpád-házi királyok idején III. András király az Ákos nembeli – kik a Berettyó, az Ér és a...

Békésszentandrás története az õskorban Neolitkor: Területünkön a neolitkorban jelenik meg az ember, amire az ásatások során elõkerült eszközök és fegyverek tömeges elõfordulásából következtethetünk.A neolitkori lelõhelyeket...

Ókor:z ókorban, a Kárpátok vidékén lakó szarmata-jazyg, dák és trák népekről nem mutatható ki, hogy laktak-e vagy megfordultak-e egyáltalán területünkön. A római korból származó pénzleletekből...

Bátorliget község történelme a középkorba nyúlik vissza. Jakab és Kálnási (1987) szerint Aporháza-Bátorliget korabeli neve- már akkor önálló település volt. 1346-ban tünik fel az oklevelekben...

Barabás már az Árpád-kor óta lakott település. Nevét az oklevelek 1288-ban említik először, mint a Várdaiak és a Barabási család birtokát. 1403-ban Zsigmond király hűtlenség...

Balsa nevével a XIII. század végén találkozhatunk elõször. Eredetérõl pontos adatok nem maradtak fenn. A település elnevezését „Bulcsú vezér”-tõl származtatják. Ezt azzal támasztják alá, hogy...