Falvak, városok múltja

A honfoglalás korának leghíresebb környékbeli lelete a kétpói ezüstcsésze. Az itt megtelepedett törzsek neve még helynévi adatként sem maradt fent. A megyeszervezés során Törökszentmiklós területe...

A város környéke már a kőkorszakban is lakott volt, erre utalnak a Jászberény környékén talált mezolitikus (középső kőkori) telep maradványai. Szintén régészeti emlékek utalnak a...

Először Chitvan néven említik 1270-es okiratban, e valószínűleg a tatárjárás előtt is létezett mint település. A török és a Habsburg-uralom alatt sokat szenvedett, több alkalommal...

Már az őskorban is lakott volt, ezt bronzkori leletek is bizonyítják. A település neve először egy 1257-beli oklevélben jelenik meg Chapud’ alakban: a mai Csapod,...

A település először írásos alakban 1265-ben fordul elő „Terra Zyrak” alakban. A község a „Czirákyak” tulajdonában volt. A család tagjai kezdettől fogva vezető szerepet töltöttek...

Bogyoszló első írásos említése 1228-ban történik. A Kanizsayak birtoka volt, a kapuvári uradalomhoz tartozott. Ezzel együtt került 1536-ban a Nádasdyak, 1681-ben pedig az Esterházyak kezére....

A községet 1446-ban említik először „Bodonhel” néven mint Kanizsai birtokot.1536-ban a Nádasdyak, 1861-ben pedig az Eszterházyak kezére kerül. A község lakói a török időkig a...

Bezi a nevét első megszállóiról, a besenyőkről kapta, amely a Bisseni, Bezi és Bessi elnevezésekből alakult ki a mai formájában. Első írásos említése 1481-ben történt,...

1220-ban történik az első írásos említése. A középkorban a királyi kincstár tulajdona, majd 1390 után a Kanizsayaké. Később 1536-tól Nádasdy Tamás veszi át. 1681-ben Eszterházy...

„A bágyogszovátiak, ha községük történetét kutatják a múltban, két – önálló – települést kell vallatóra fogni. Mindkettő Árpád-kori település” „Szovát neve kétségkívül ószláv maradvány; annyit...

honfoglaló magyarok itt a nyugati végeken alakították ki a védelmi gyepűrendszerüket. Tehát ez a terület is magyarok által lakott terület volt. Babót nevét számos forrás...

A község határában néhány évtizeddel ezelőtt végzett kutatófúrások során melegvizes forrást találtak, melyet akkor lezártak. Az első emlékek, amelyek a térség lakott voltára utalnak, az...

A település nevét 1030-ban említik először oklevelek, pár év múlva már a határában található rév jövedelméről esik szó. 1240-ben királyi látogatásról tudósítanak az oklevelek. Az...

Agyagosszergény két kisebb település, Agyagos és Fertőszergény egyesítéséből alakult ki 1927-ben. Amikor tehát a falu történetével foglalkozunk, akkor két falu, Agyagos és Szergény történetéről kell...

A falu nevének első írásos említése 1194-ből származik: Dág néven a borsmonostori ciszter apátság birtoka volt, ők telepítettek először német parasztokat a vidékre. A falu...

Németül Brückl a neve, s már 1208-ban állott. III. Amdrás 1292. évi levele az abdai híd mellett kelt, ez az adat világosítja meg a német...

Az 1082-es keltezésű oklevél tanúskodik arról, hogy Balatonbozsok első birtokosa a veszprémi Szt. Mihály egyház volt. 1435-ben Bozsok predium már a fejérvári egyház birtokaként szerepelt....

Az 1082-es keltezésű oklevél tanúskodik arról, hogy Balatonbozsok első birtokosa a veszprémi Szt. Mihály egyház volt. 1435-ben Bozsok predium már a fejérvári egyház birtokaként szerepelt....

Környékén bronzkori, kelta kori temetőket tártak fel, ahonnan kerámia- és bronztárgyak, a Gorsiumtól Sopianeba vezető út nyomvonala mentén római kori alapfalak, kemencemaradványok, IV. századi érmék...

A terület adottságaiból egyértelműen tükröződik, hogy az utolsó jégkorszak vége után már emberek élhettek itt. Nehéz azonban meghatározni, hogy pontosan milyen körülmények voltak a dominánsak...

1193-ban III.Béla a fehérvári keresztesek konventjének adományozta Bivalt. Bival ma az a terület, amit a hagyomány Gusztus-pusztának hív. Eredetileg a konvent custosának a kezében volt....

Területe már a kőkorszakban is lakott terület volt. A Római Császárság idejében itt vezetett keresztül az Aquincumból Mogentiana (Óbuda – Keszthely) felé vezető jelentős hadiút,...

A VI – VIII. században avarok laktak itt, amint azt az Orondpusztához tartozó Diósi-dűlőben feltárt avar temető is bizonyítja. Csákberény a XIII. századtól a csókakői...

Az Aquincum-Arrabona-Vindobona-i út (Óbuda-Győr-Bécs) a mai Bicskén esetleg mellette haladt el, s Csabdi ennek az útnak a közelében fekszik. Az alább említett régészeti adatok szerint...

Az első okleveles adat 1274. január 11-én kelt, amikor a székesfehérvári káptalan bizonyítja, hogy előtte CHOPOL-i Johahynus feleségének Bothond comes nővérének hitbére és nászajándéka fejében...

Közvetlen környékünkön az őskorszakban a vértesszőlősi, közel félmillió éves un. előember jelzi a legkorábbi emberi életet. A vadászatból és gyűjtögetésből élő vértesszőlősi előemberek közel 20...

Első irásos említése: 1192 (Guusci). Csősz(i) település királyi tárnokok, udvarnokok és hercegi népek faluja volt. 1276-ban IV. László király a hercegi földet Sister fiainak adta,...

A település nevét az oklevelek 1131-ben említik először, ekkor nevét Budmer alakban írták. A falu a tatár idők után IV. László király (1272-1290) adományából (?)szállhatott...