Falvak, városok múltja

A mai Bucsa alapjai a XIX. század második felében kezdenek kirajzolódni. Elnevezése ekkor Bucsa-Újülés, lakói többnyire agrárproletárok. A bucsai határban a bárói birtok mellett a...

A török kiverése után a régi birtokos családok közül csak az Ugrayak tértek vissza, s igazolták a család tulajdonjogukat az ugrai birtokra. A birtokot azonban...

Bélmegyer környéke régi idő óta lakott hely ezt tükrözi a település neve is mely a Megyer törzsbeliekre utal. A mai Bélmegyer 1946-ban alakult település. Bélmegyer...

Az egykori hatalmas kiterjedésű uradalom feldarabolási folyamatba az egyes nemes családok birtokának örökösödés útján történő megosztódása következtében tovább folytatódott. Szentgyörgyi Horváth Zsigmond nagyarányú fölvásárlásai a...

A település a Zempléni-hegység délnyugati dombjai között, a Her­nád folyó bal partján, egy szemet gyönyörködtető völgyben található. Alsódobsza az Árpád-kor óta lakott település. Első írásos...

Az 1907. évi helységnévtár azonban már Nyírbátor határában lévő tanyának említi. 1950. február 1-jével a belügyminisztérium az Aporháza, Bátorliget, Györgyliget és Nyírpilis-Újtanya településeket Aporliget névvel...

1836-tól kezdve a gróf Dessewffy család birtokolja Balsa községet. Ebben az évben tûz martaléka lett csaknem az egész település. 1848. 12.31-e után az Országgyûlés Debrecenbe...

Az 1800-as évek elejét természeti csapások vezetik be. 1844-ben tagosítást hajtanak végre: e szerint a nemesi jogon bírt földterületeket teljesen elkülönítik az úrbéres birtoktól. Az...

Az 1800-as évek végén a községben két vízi és két szélmalom is működött. A ma is muködő malom 1910-1920 között épült. A gróf földtulajdonos szeszgyárat,...

Aranyosapáti 1950-ben keletkezett két falu, Kopócsapáti és Révaranyos egyesüléséből. Ez utóbbi két középkori falu, Aranyos és Bács összeolvadásából jött létre a 17. század végén. Neve...

A XIII. század során keletkezett falut először Opag néven említették. Fekvése folytán jelentős településsé vált, több esetben megyegyűlést is tartottak a községben, többek között itt...

1801-bol származik a község pecsétje, melynek rajzolatát, leírását ismerjük. A köriratban felül hatágú csillag. A zárt pecsétmezo alján keresztben szántott stilizált földön 3 szál búza,...

Az Anarcs név eredete nem tisztázott, egyes felfogás szerint az arany fonév R. anar alakváltozata rejlik benne -cs képzovel megtoldva, más felfogás szerint az itt...

Lakói híresen jó dohányt termesztettek, s egészen az 1960-as évekig megőrizték hagyományos viseletüket, mely egyedi jelleget kölcsönzött a településnek és nőnemű lakóinak. Ki kell emelni,...

Őr az egykori gyepűőrök települése, tehát igen korai lehet. A község nevével 1221-ben találkoztunk először: Euru, de települése korábbi, a X. századra tehető. Régi magyar...

A 8-as főút mellett elhelyezkedő település első okleveles említése 1387-ből származik. Ennél jóval régebbi lehet, mert neve a honfoglalókra jellemző török eredetű személynév. 1756-ban épült...

A második világháború idején a községi pályaudvaron számtalan vasúti szerelvény haladt át fegyvert, állatot és sajnos olyan embereket szállítva akik nem önként kerültek a vagonokba....

A település megközelíthető közúton: Budapest felől a 8-as úton Vasvárig, onnan délkeleti irányban 18 km, a Zalaszentgrót felé vezető úton. Bérbaltavár falu Baltavár és Hegyhát-Kisbér...

Bejcgyertyános a Dunántúl nyugati részén, Vas megye; sárvári járásában, a Kemenesháton fekszik. 525 lakosú, utcás, soros beépítésű, szalagtelkes község, amelynek egyes részein a halmaz településmódra...

A falu Szombathelytől 8 km-re délre az Sorok-patak mellett. Határos települések: Szombathely, Ják, Kisunyom, Sorkikápolna, Vasszécseny, Táplánszentkereszt. Nagyunyomot 1318-ban Vnon alakban, Balogfát 1356-ban Bolkfalua néven...

1872-ben elveszítette mezővárosi rangját. 1910-ben 1181, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Sopron vármegye Csepregi járásához tartozott. 1950-ben a Csepregi járással együtt Vas megyéhez csatolták. Ma a...

A XIX. sz. elején különféle elemi csapások és egyéb okok miatt sokszor szenvedett a nép. (himlőjárvány, pestis 1813, jégeső 1827 először, majd többször tűzvész).A XIX-XX....

Alsóújlak 632 fő lakosú kisközség. Nyugat-dunántúlon, Vas-megyének délkeleti részén, nyugat-kelet felé húzódó kemenesaljai dombvonulat közepe táján a Rába folyó jobb partján, Vasvár város szomszédságában fekszik....

A XIX. század elején egy feljegyzés tanúsága szerint, hogy Őriszentpéter mezőváros, bár az átlagosnál kevesebb szabadságjoggal (nyilván a fent említett okoknál fogva nem tudott több...

A későbbi történeti források meglehetős szűkszavúsága miatt csak nagy vonalakban vázolható Badacsonytomaj további története, A törökellenes végvári harcok idején, 1550-ben a zalai főesperességhez tartozott, de...

Az eredetileg Torna nevű község első okleveles említése 1317-ből származik, de valószínűleg a 13. században alapították. A település a királyi várbirtokrendszerhez tartozott, nevezetesen a somlói...

A századforduló után 1909-ben épült meg az északi vasútvonal. Ez Győrrel és Budapesttel is összekötötte Alsóörsöt. Kialakult a fürdőtelep, megalakult a fürdőegylet. Annak idején panziók,...

1895-ben az összeírások szerint egy száz holdas birtok van a községben. 1945 előtt a lakosság szinte csak a mezőgazdaságból élt. A nincstelenek aránya 1910 és...