Falvak, városok múltja

Az 1830-as években az árvizektől sokat szenvedett falu régi helyéről a Székeskáptalan által e célra biztosított Pityerdombra költözött. A falu régi helyét emlékkápolna őrzi, melyet...

A 20. század elején megépült Lepsény – Enying – Dombóvár vasútvonal leginkább csak a nagybirtokon megtermett termények eladását szolgálta, komolyabb tőkevonzó szerepe nem volt. A...

1809-ben a megszálló francia csapatok elől Előszállásra menekült a zirci apátság összes szerzetese a kolostor legfőbb értékeivel és a rendi levéltárral együtt. Néhány heti itt-tartózkodás...

Innentől kezdve a lakosságszám emelkedik, a XIX. századi gazdasági fellendülés következtében majdnem eléri a kétezret. Főleg agrárnépesség lakja. A kivándorlás és az első világháború visszaveti...

Az 1848-49 -es forradalom és szabadságharc idején a község lakossága Kossuth Lajos és a szabadságharc mellé állt. A falu két, haladó szellemű papja a református...

1848. fontos év volt a község életében, hiszen a forradalom kitörése után az újonnan szervezett megyei bizottmányba 15 csőszi lakost választottak be. 1848. október 5-én...

1848.áprilisában-májusában a polgári átalakulás helyi eseményei közé tartozik a zsellérmozgalom melynek határozott antifeudális jellege volt. Nemzetőrségbe 104 egyént soroztak be. Bodajk 1848-tól 1910-ig országgyűlési választói...

A 16. században, a törökök érkeztével valamennyi település elnéptelenedett. A 17. században – más Duna közeli településhez hasonlóan – Besnyőt is a délről vándorló délszlávok...

Beloiannisz Fejér megye egyik legfiatalabb települése. Az 1950-es évekig Iváncsa szántóföldjei voltak a helyén. 1950. május 6-án indult meg a település tervezése és építése a...

Baracs és környéke már az ókorban is lakott hely volt. A település helyén állott egykor az Annamatia nevezetű római katonai tábor. A környéken sok e...

A XVII. században német lakosokkal települt újra, az elpusztított település helyétől kissé keletebbre. Kimagasló volt a német lakosság tapasztalata az erdő-, szőlőgazdálkodás és az állattenyésztés...

Az oklevelekben először 1424-ben jelent meg a neve (Kwthy). A település egy része a bátorkői várhoz tartozott, másik részét kisnemesek lakták. A török hódoltság idején...

Az 1810-i móri földrengés Csernyén is nagy riadalmat okozott, több ház és a templom is megsérült. Csernye a XIX. század elején Veszprém vármegye legnépesebb faluja...

Az első világháborúban (1914-1918) Alsószentivánról 107 fő teljesített katonai szolgálatot, közülük 28-an soha nem tértek vissza a családjukhoz… A két világháború között a község lakosságának...

1950-ben Alcsút és Vértesdoboz községeket Alcsútdoboz néven egyesítették. A Csút helynév személynévből keletkezett, magyar névadással. A kőkorszaktól a római koron át lakott hely. Határában (Göböljáráspuszta)...

1850-re a lakosság száma az 1500-as létszámot is túllépte, s az 1930-as évekre jóval meghaladta a 3000 főt is. Ez a lakosságszám azonban azóta folyamatossan...

A felgyorsuló polgári fejlődést aztán a XIX. században jól reprezentálja – a ma civilként aposztrofált – közösségi szerveződések nagy száma, a helyi sajtókialakulása, mely a...

A község lakói ezekben az időkben főként reformátusok voltak, akik 1802-ben építették fel új templomukat. A községben megtelepedtek a ferencesek, majd a jezsuiták. A katolikus...

Az 1400-as évektől a terület birtokosa Dóczy Miklós volt, akinek emlékét ma is őrzi a település neve. A volt Pallavicini-uradalom területéből létesült 1950-ben. Mai határában...

A községet 1490-ben említik először (Dezk). Neve személynévi eredetű, talán a Desiderius régi magyar becéző alakja. A szőregi csata során, 1849. augusztus 5-én teljesen leégett,...

1874-ben eszmei községként alakult Derekegyház a szétszórt puszták és majorok egyesítésével. A 20. század első felében határának felét – a téglagyárral együtt – a báró...

A helyi gazdasági életre is serkentőleg hatott 1946. augusztus 1-jén az új forint bevezetése. Lassan működni kezdtek az ipari üzemek, dolgoztak a kisvállalkozók, a kifosztott...

A török hódoltság után a terület hosszú ideig lakatlan puszta volt, legeltető helyként Szeged birtoka lett. Vedres István mérnök kezdeményezésére 1805-ben a csengelei homoksivány beültetésével...

1842-ben épült fel temploma és plébániája. Település szerkezete és határa a 19. század végén a 20. Század elején alakult ki, amikor több környező kisebb települést...

Csanádpalota 1924-ig, illetve 1945-50 között Csanád vármegyéhez, 1924-1945 között Csanád-Arad-Torontál vármegyéhez, felváltva a battonyai, valamint a makói és nagylaki járáshoz tartozott. Palota szabályos típusba tartozó,...

Ambrózfalvához hasonlóan – Pitvaros határából vált ki 1844-ben Csanádalberti is. Pitvarosról, Nagylakról és Tótkomlósról érkezett szlovákok népesítették be, ezért kezdetben Új-Pitvarosnak hívták. 1860-ban lett önálló....

Szegedről kiinduló és Dorozsmát Halassal összekötő főútvonal mentén a fenti szükségszerűségből és körülmények folytán alakult ki Dorozsma községtől 13,4 km-re Kistemplomtanya-központ, amely a további három...

A XVIII. század elejétől Csongrád megye településhálózatát alapvetően meghatározták a birtokviszonyok. Jellemző, hogy spontán újratelepülésre alig akadt példa és a telepített falvak sem mindig az...