Falvak, városok múltja

1847-ben a város örökváltságot ajánlott fel az Almásy családnak. 1848-ban rendezett tanácsú várossá alakulhatott. Az 1848-as szabadságharc bukását követő önkényuralom idején Törökszentmiklós városi rangját megtarthatta,...

Jászberény város a Jászberényi kistérség központja. Lakóinak száma 27 620 fő (2005. január 1-jei adat szerint). Gyakran emlegetik a „Jászság fővárosa”-ként. A város az 1848-49-es...

Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelye. A Tisza partján fekszik a folyó egyik legfontosabb átkelőhelyénél, elsősorban e helyzet befolyásolta a fejlődését hosszú története során....

Tiszafüred az Alföldön található a Hortobágy szélén fekvő 15000 lakosú Tisza-parti város, területe: 209,97 km2 Belterülete: 11,91 km2. Tiszafüred a Tisza-tavi régió legnagyobb települése és...

Tiszafüred az Alföldön található a Hortobágy szélén fekvő 15000 lakosú Tisza-parti város, területe: 209,97 km2 Belterülete: 11,91 km2. Tiszafüred a Tisza-tavi régió legnagyobb települése és...

A szabadságharc és a két világháború is komoly nyomokat hagyott a faluban. Ennek ellenére folyamatosan fejlődik, és csak az 50-es évek végén kezd a lélekszám...

1313 óta ismert kis település. A 18. század derekán elszegényedett, egy-két holdas birtokon gazdálkodó nemesek lakták. A két világháború között 20-30 holdas birtoka csak két...

Az Önkéntes Tűzoltó Egyesület 1895. január 1-jén alakul meg 31 fővel. A Hangya Szövetkezet 1907-ben jött létre az első elnök, Horváth Gábor, a Leventeegyesület pedig...

Csáford határában Bella Lajos régész 1899-ben római kori település nyomait tárta fel. Répcecsáford először 1382-ben „Chapford” néven fordul elő oklevélben. Jánosfát 1414-ben említi először oklevél:...

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban 7 ciráki harcolt. 1854-ben megtörtént a földosztás. A jobbágytelkek a volt jobbágyok tulajdonába kerültek. A földkiosztást illetve kataszteri térképet Mészöly...

A falu Árpád-kori történetére vonatkozó tanulmány szerint a mai Cakóháza helyén egy Barbach nevű település állt, amely nem azonos a Sopron megyei Barbaccsal. Várjobbágyok földje...

A 18. század a Rákóczi szabadságharc leverése után nyugalomban telt el, egészen 1809-ig, Napóleon magyarországi hadjáratáig, ellenséges katona nem járt hazánk földjén. Ez a korszak...

Az erdőirtást követően művelésre alkalmas területek jöttek létre, amely a jobbágyok munkájának eredményét mutatta. A község hatalmas legelői kiváló lehetőséget nyújtottak az állattenyésztésre. A juhnyájak...

A két világháború ugyancsak emberi áldozatokat követelt a falu lakosai közül. A visszavonuló német csapatok felrobbantották a Rába hídját, ami csak 1968-ban épülhetett újjá. 1959-ben...

A települést az 1800-as évek elején hatalmas tűzvész pusztította el. Ezután kezdődött a település igazi fejlődése. Templomok épültek, kialakult a mai falu településszerkezete. Ismertek voltak...

A település a római kor óta lakott. Népvándorlás-kori germán sírokat tártak fel a közelben. A honfoglalás után a gyepű védelmére besenyőket telepítettek ide. A falu...

A község a nevét az Osl nemzetségben gyakori Belud személynévről kapta. Okleveles forrásokban első említése 1230-ra tehető. Középkori birtokosai az Osl nemzetségből leszármazott családok: Ostffyak,...

A barbacsi gazdák úrbéres terheik csökkentésére szerződést kötöttek, hogy termények helyett készpénzzel válthassák meg terheiket. 1855-ben az értékes irtásföldeket a földesúr visszavette és ”száraz és...

A 200 éves fennállását ez évben ünneplő szováti templom1795 és 1804 között épült Fengler József püspök idején. A templom szintén a barokk stílus jegyeit viseli...

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban a babótiak is részt vettek. (1849. május 6. kapuvári csata) Álljon itt a honvédek neve, akik e nemes küzdelemben harcoltak:...

Újabb fordulópontot az 1848/49-es szabadságharc hozott Bosárkány életé-be. A falu amellett, hogy 7 honvédet is adott a magyar seregbe, a bosszúálló osztrá-kok dühét is elszenvedte....

A község múltjának egyik kiemelkedő időszaka volt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc. A temetőben ma is gondozzák Pálffy Károly huszár főhadnagy sírját, aki a komáromi...

1715-ben a török háborúk után először írták össze az adózó (jobbágy) családfőket az egész országban. Ásvány. Adózók nevei: Horvath Pál, Peredy György, Deák Ferenc, Bory...

1848–49-es forradalom és szabadságharcban honvédként heten vesznek részt a faluból. 1851-től végbemegy a jobbágyfelszabadítás. 1893: befejeződnek a Rába-szabályozási munkák ezzel egyrészt új földeket nyernek, másrészt...

1848–49-es forradalom és szabadságharcban honvédként heten vesznek részt a faluból. 1851-től végbemegy a jobbágyfelszabadítás. 1893: befejeződnek a Rába-szabályozási munkák ezzel egyrészt új földeket nyernek, másrészt...

A Sopron földesurasága alá tartozó falvak reformációja a városéval egy időben az 1550-es években indult. 1832-ben kolerajárvány pusztított 92 halálos áldozattal, 1873-ban a járvány megismétlődött...

Első írásos említése viszonylag késői, 1696-ból származik (Acsalagh). A település a 17. század végén alakult ki a hanyi lápvilág egy magasabb, kiemelkedő pontján. Volt idő,...

Az 1830-as években az árvizektől sokat szenvedett falu régi helyéről a Székeskáptalan által e célra biztosított Pityerdombra költözött. A falu régi helyét emlékkápolna őrzi, melyet...