Falvak, városok múltja

Csákberény Története Tájegység szerinti elhelyezése Csákberény község Fejér megye északnyugati részén, a Vértes hegység déli nyúlványai tövében, Csókakő, Söréd, Magyaralmás, Zámoly és Gánt szomszédságában található....

1662-ben I. Leopold okleveléből az tűnik ki, hogy Csabdi elszakadt Bicskétől és mások birtokába került. Ez az oklevél ugyanis úgy szól, hogy a Fejér megyében...

A XVI. században, 1543 után Csőszt a várpalotai vártartományhoz csatolja Thúri György. 1559-60 után a község elpusztul a végvári harcok következtében. 1647-ben is lakatlan, amikor...

A török 1543-ban elfoglalta Fehérvárt, Csókakőt. Bodajk is a töröké lett, lakossága részben elpusztult, kisebb hányada a hegyekbe menekült. A XVIII. század közepén már népes...

elnéptelenedtek, a fejlődés megtorpan, a környezet ősvadon képét nyeri vissza. Csernye újraépítése a Nyitra és Trencsén vármegyei felvidéki szlovákokkal 1724-1726 között több lépcsőben történt, hozva...

Gyakori lakosságváltozás: A törökök, majd az osztrákok elleni harcokban a település többször elnéptelenedett. Emiatt cserélődött ki a népessége is: a honfoglalás előtt a falut szlávok...

A török hódoltság alatt, a 15 éves háború idején a település néptelenné vált, amikor a császári seregek a kelet-dunántúli részek, s Székesfehérvár visszafoglalása idején kitelepítették...

A török kiűzése után az őslakosság meginduló „visszaszivárgásával” párhuzamosan a szervezett és spontán betelepülésnek köszönhetően új „honfoglalóként” jelentős számú német és szlovák népesség jelent meg;...

A 16. század második felében háromszor pusztította a török (1552, 1566, 1596), aztán végleg megsemmisült. 1702-ben báró Schlick Lipót császári tábornok kapta birtokul a pusztát,...

A zivataros hadi és gazdasági körülmények miatt a kereskedelmi útvonalak lassan másfelé terelődtek át. Ennek ellenére Zsigmond király uralkodása alatt a helység újból városi rangot...

A törökdúlás után a területet 1702-ben a Német Lovagrend vásárolta meg I. Lipót császártól, majd Orczy István a jászkun területek főkapitányi adminisztrátora a területet benépesítette:...

A törökök kiverése után a területet báró Harruckern János György kapta meg, aki bérbeadás útján hasznosította. Leghosszabb ideig Gyula városa bérelte, így főleg az ő...

Ez a hatalmas kiterjedésű pusztaság a török kiűzése után a kincstár birtokába került, és hosszabb, rövidebb időszakokra bérbe adták, elsősorban állattenyésztés céljára. A jelenlegi község...

A XV. századból Pórháza néven puszta, a mai Porháza, majd 1466-ban Poorhaza alakokban. A grófi családtól a magyar állam vásárolta meg a birtokot 1936-bantelepítés céljára....

Balkány Szabolcs-Szatmár-Bereg megye hetedik legnagyobb területű települése, a Nagykállói kistérség városa. Első írásos említése 1214-ből származik a Váradi Regestrumban, az 1950-es megyerendezésig Szabolcs vármegye Nagykállói...

Kisanarcs XV-XVI. század fordulóján elnéptelenedett. l551-ben Várdai Mihály és Vetési Péter pereskedett birtoklásáért. 1700 körül a Várdai és Krucsai birtokosoktól átkerül a vajai Vay család...

1773-1786 között a korábban itt lakó reformátusok és a beköltöző római katolikusok között a középkori templomért indult perben kiderült, hogy a kálvinisták száma 142, míg...

A 16. század második felében lakói felvették a református hitet. 1580-ban tűzvész pusztított. 1636-ban a johanniták birtokát a jezsuiták szerezték meg, majd ezek feloszlatása után...

A település az Őrség dombjain terül el, nyugat – keleti irányban végigfolyik a városon a Zala folyó, amely innen mintegy 10 kilométerre ered. A város...

A Darabos család kastélyát a 16. század végén kettős védőárokkal, bástyával és kapuval látták el. Kanizsa várának elvesztése (1600) után bekapcsolták a végvári rendszerbe. Húsz...

1594-ben a török hódítások idején pusztává vált a falu. 1647-ben a magukat végváriaknak nevelő latrok, mindenéből kifosztják. 1720-ban a község nagyobb része agilis. A XVIII....

A török megszállás alatt a török hivatalokban összeírás készült (defter) az adózó népesség és a termelés felmérése céljából. A hódoltság alatt a nép hordozta a...

Az 1500-as években gyakran voltak birtokháborítási perek. Egyes feljegyzések arra utalnak, hogy a vár megerősítési munkákban és szállításokban gyakran szerepelt a babosdöbréteiek neve. 1598-ban arról...

Amikor a reformáció a Bánffyak birtokain elterjedt, az itt élők többsége a protestáns vallást gyakorolta. A nagy alsólendvai família leányági kihalása után Nádasdy Ferenc szerzi...

A község első írásos említése 1198-ból származik (Almas). 1381-ig a szentgotthárdi ciszterek, majd a kapornaki bencés szerzetesek birtoka volt. 1464-ben a körmendi katonák pusztították el...

A XVI. század közepétől török jelenlétről árulkodnak az írások, melynek következménye az volt, hogy az évszázad végére a település teljesen lakatlan lett. Alibánfa határában egy...

Cím: Kossuth u. 17-19.Tel: +36 (92) 502-100 E-mail: [email protected] Web: www.zalaegerszeg.hu...