Falvak, városok múltja

A tizenötéves háború elhúzódó harcai hadszíntérré változtatták a környéket. Ez végleg gátat vetett a falu fejlődésének, sőt a kereskedelem elakadása, a szállítás bizonytalansága megpecsételte a...

A falu első írásos említése 1138-ból származik, ekkor a település a dömösi prépost birtoka volt, és Atila néven említik. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék szerint...

Határában bronzkori régészeti leletek kerültek elő. A honfoglalás idején a Nyék törzs szálláshelye volt. Első írásos említése 1138-ból való (Neku). A török hódoltság idején elpusztult,...

Őcsény a sok sanyargattatás közepette is a török korban mindvégig lakott helyként szerepelt az összeírásokban. 1572-ben Őcsényben csak 55 ház volt. 1690 körül Őcsény a...

Dunaföldvár műemlékekben gazdag város, amely régies hangulatát máig őrzi. A vidékére jellemző kézműves hagyományokat több, ma is működő műhelyben ismerheti meg az érdeklődő. A település...

A reformáció kora élénk mozgalmasságot hozott Decsre és Sárközre. Decs lakói 1540-ben befogadják a reformáció tanait, minden valószínűség szerint a Tolnáról kiinduló prédikátorok révén. Tolnai...

A XVI-XVII. században a község életére a törökkel és a végváriakkal folytatott küzde­lem a jellemző. A terület az időszak elején a fehérvári prépostságé, de Fehérvár...

Alsónemesapáti a valaha létező három falu (Alsó-, Közép- és Felsőnemesapáti) egyike. Első említése 1370-ből való Istvánszeg néven. A 15. század során több nemesi család (Egerváriak,...

Mezővárosi rangon a XV. század végétől említették a források. A város élénk fejlődésének az ország három részre szakadása vetett véget. Az 1560-as évektől a XVIII....

1566-ban gróf Niclas Salm Gesztesen, Vitányban és Csókakőn is sikeresen vette fel a harcot a török ellen. A diadal után Salm visszavonult, de magyar helyőrséget...

A 18. század kezdetétől a város újabb felvirágzását élte. A helyi magyar és szerb lakosokhoz német és morva lakosok költöztek. 1703-ban kapta vissza a város...

A török időkből nem rendelkezünk adatokkal, de az ismert, Török János földbirtokosnak 1636-ban Gánton birtoka volt. 1662-ben a csókakői Nádasdy gróf úrbáriumában lakatlan pusztaként szerepel....

1526-ban a mohácsi csatába vonuló II. Lajos seregével három napot pihent Ercsiben itt is várva a hozzá csatlakozó csapatokat. Ennek emlékére táblát állított az emlékező...

Dunaújváros (1951 előtt Dunapentele, 1951-1961 között Sztálinváros / 1956-ban ismét Dunapentele) megyei jogú város Fejér megye délkeleti részén, a Duna jobb partján. A Dunaújvárosi kistérség...

Több birtokosváltás után egy házasság révén került Gróf Esterházy Miklós nádor tulajdonába 1629-ben. Az Esterházy család felvirágoztatta a birtokot, és a települést. Kastélyt, templomot nagy...

Bicske a Budapest–Győr–Hegyeshalom–Bécs vasútvonalon fekszik élénk vasúti forgalommal. Elővárosi szerelvények kötik össze Budapesttel, Tatabányával, Komárommal és Győrrel. Gyorsvonatok járnak innen Budapest, Győr, Rajka, Sopron, Szombathely...

1552-ben Balaszentmiklós népes és lakott hely, hiszen 32 portát írtak össze. A török ebben az évben foglalta el a települést és a hozzá tartozó palánkvárat,...

Jászberény város a Jászberényi kistérség központja. Lakóinak száma 27 620 fő (2005. január 1-jei adat szerint). Gyakran emlegetik a „Jászság fővárosa”-ként. A török időkben a...

Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelye. A Tisza partján fekszik a folyó egyik legfontosabb átkelőhelyénél, elsősorban e helyzet befolyásolta a fejlődését hosszú története során....

Csapod 17. századi állapotát az 1660. évi urbárium írta le, a falu ekkor két házsorból állt. Az alsószeren állt a plébániaház. A jobbágytelkekhez 16 hold...

A község lakói már a XVI: században áttértek az új hitre és evangélikusok lettek. A rekatolizáció azonban itt is éreztette hatását. A török háborúk lezárásával...

Bezi következő birtokosa 1592-ben Poky Ambrus Győr megyei alispán volt, aki a báró Cseszneky családdal és több közbirtokossal osztozkodott a település földterületén. A 17. század...

1594-ben Babótot, Ordódot és Hidászt elpusztította a török. Hidász később csak lakott major lett, faluként később már csak Ordód-Babót szerepel (így együtt 1903-ig, ezután Babót)....

1594: a Győrt ostromló török had portyái elpusztítják a falut, a lakosság elmenekül. Az üres telkekre a Török család rácokat telepít, de 1619-ben ők is...

A Csák nemzetség a XVI. századra is átvitte birtokjogát, ekkor a Kisfaludy és Ládonyi családok birtokolták a falut. 1635-ben a Kisfaludy család és Dobos György...

1566-ban szomorú eseménynek volt tanúja a falu. Tahi Ferenc, Zrínyi Miklós sógora, veje és Batthyány Boldizsár itt vették át Salm gróftól a szigetvári hős fejét,...

A törökök kiűzése 1686 körül végződött a környéken, Enying újratelepülése azonban lassan zajlott. A terület birtokosai a 18. század második felében a Batthyányak lettek, és...

A boldog békeévek után nehéz idők jöttek. A török a XVI század folyamán többször is végigdúlta Fehérvárt és környékét. Akik tudtak, azok a mocsárba menekültek,...