Emlékművek

1702. május 24-én a hagyomány szerint a fogságba hurcolt II. Rákóczi Ferencet az abdai hídnál a Rábca partján halászó katona egy harcsával ajándékozta meg. A...

A költő munkaszolgálatos társaival együtt történt kivégzésének színhelyén áll a nyírfaliget közepén, a Rábca-töltés aljában, kerítéssel körülvett síremlék. A síremlék több elemből áll első eleme...

Az 1848-as forradalom és szabadságharc móri ütközetét a környező dombokról figyelték és izgulták végig a csernyeiek,melynek emlékére készült az 1848.-as emlékmű. Az emlékművet Nagy Benedek...

Az egyházi hagyomány szerint a templomot Szent István király alapította 1015-ben. A Szent István-féle templomról sem okleveles, sem tárgyi adat nem maradt fent. Írott forrás...

A Szentgotthárdi ciszterci apátság 1183-ban III. Béla király adományozása révén Szentgotthárdon alapított rend. Az alapítók Franciaországból, a Trois Fontaines-ből érkezett Magyarországra, a mai Vas megyébe,...

Ez Magyarország legdélebbi Duna-parti települése. A város egyik legfőbb nevezetessége az évente megrendezett busójárás, melynek idejére több ezren látogatnak el Mohácsra. A várostól délre történt...

Székesfehérvártól 12 km-re dél-délnyugati irányban található. Az M7-es autópálya 4 km-re fekszik a településtől. Hírnevét az ország legnagyobb méretű római kori szabadtéri múzeumának, Gorsiumnak köszönheti....

Gödöllőt 1349-ben említik először I. Lajos egy adománylevelében. A török hódoltság idején teljesen elpusztult, később újra benépesült. A 18. században földesura, Grassalkovich Antal birtokai központjává...

Világos (románul Şiria, németül Wilagosch, Hellburg ‘Magyarvilágos’ és Schiria ‘Románvilágos’): község Romániában, Arad megyében, amely különösen a világosi fegyverletételről közismert. Az 1848-as pesti forradalom előtt...

István atyja életében a nyitrai dukátus ura volt, majd 997-ben, Géza fejedelem halála után követte őt a fejedelmi székben. Géza azért, hogy fia számára biztosítsa...

Pákozdon és környékén több fontos régészeti lelőhely található. A legrégibb leletek az őskőkorból származnak, a helyi iskola udvarán pedig egy újkőkori temetkezési helyet tártak fel....

Szokták volt mondani, hogy az a bizonyos Fehérvárra menő hadi út (Tihanyi apátság alapító oklevele, 1055) lehetett régen a mai 8-as főút alatt. Nos, ez...

Parádsasvár, Parád és Parádfürdő múltja szervesen összekapcsolódik, érdekes módon azonban csak 1549-ben tűnik fel a települések neve az írott forrásokban. Ekkor a terület Országh Kristóf...