z-Filozófia

4.3.4. Platon dialógusainak második csoportja Amint fentebb láttuk, ennek a csoportnak dialógusait az jellemzi, hogy bennük már a kialakult idea-tan jelenik meg szemeink előtt. Amíg...

4.3.5. Platon dialógusainak harmadik csoportja Ebbe a csoportba tartoznak Platon mindazon dialógusai, amelyekben a férfikor higgadtságával és a filozófus igaz ethosával keresett igazságokat, amelyek együttvéve...

4.3.5.5. Kritias Akár elfogadjuk azt a nézetet, hogy Platon voltaképpen Timaios, Kritias, Hermokrates dialógus címek alatt egy filozófiai trilógiát szándékozott írni, akár nem fogadjuk el,...

 4.4.3. Az „eros”. Ideák és érzéki dolgok viszonya. Az ideák hierarchiája A visszaemlékezés, anamnésis, fogalmával szorosan kapcsolódik a sóvárgás, – eros – fogalma s a...

A FILOZÓFIA TÖRTÉNETE Első rész A GÖRÖG FILOZÓFIA TÖRTÉNETE – Az indiai és a kínai filozófia rövid vázlatával – ÍRTA : Dr. Málnási Bartók György...

 4.6. Platon Akadémiájának sorsa Platon Akadémiája Platon halála után még 9 évszázadig állott fenn. A Kolonos domb közelében feküdt és a Kephisos szelíd hullámai öntözték....

ÉLETRAJZ Málnási Bartók György 1882. augusztus 3-án született Nagyenyeden. A nemesi előnév a család 1610-ből eredeztetett lófő székely származására utal. Édesapja, id ősebb Málnási Bartók...

 4.7.5.Aristoteles fizikája Ha visszaemlékezünk Aristoteles metafizikájának végső fejtegetéseire, tudjuk, hogy isten az, aki maga nem mozog csak mozgat mindeneket, az anyag ellenben csak mozog anélkül,...

1.3. A filozófiatörténet felosztása A filozófiatörténet felosztására nézve nagyjában ugyanaz a felosztás szolgál alapul, amely az emberiség történetét általában három nagy korszakra bontja: az ókor,...

4.7.10. Visszatekintés Visszatekintve Aristoteles bölcseletére, legelső feladatunk azt a tényt előtérbe állítani, hogy Aristoteles az ókor legnagyobb logikusa, aki bámulatos világossággal és élességgel tudta feltárni...

2.2. A kínai bölcselet rövid áttekintése 2.2.1. A kínai filozófia általános jelleme A filozófiai gondolkodás kezdetét Kínában arra az időre kell tennünk, amikor a Chou...

5.5. A Stoa erkölcstana Az oikeiosis fogalma tehát az etika alapja és kiindulási pontja. Ez az oikeiosis teszi lehetővé azt, hogy a cselekvő ember a...

 3. A GÖRÖG FILOZÓFIA TÖRTÉNETE 3.1. Bevezetés 3.1.1. A görög-római filozófia történetének felosztása A görög-római filozófia történet két nagy korszak keretében adható elő. Az első...

5.10.1. Plotinos ismeretelmélete Plotinos éppen olyan kevéssé kételkedik az emberi ész erejében, amely képessé teszi azt a világ megismerésére, mint akár Platon, akár Aristoteles. A...

 3.3. Az ion természetbölcselők és Pythagoras 3.3.1. Az ion természetbölcseletről általában A görög természetbölcseletnek bölcsője Ionia vala s annak legelőkelőbb városa Miletos, miért is a...

5.10.8. Plotinos tana a szépről Mivel az első elv azaz az Egy a szeretetnek első és legmagasabb tárgya, ezért ő a teremtője a szép-nek is....

 3.4. Herakleitos és az eleai iskola 3.4.1.Herakleitos Herakleitossal ismét az ion világ felé fordul figyelmünk: bizonyosan tudjuk, hogy igen előkelő ephesusi család sarja, aki Diogenes...

3.5. Az ötödik század görög filozófiája 3.5.1. Általános jellemzés. Empedokles E század görög filozófiájának az a legjellemzőbb sajátossága, hogy a gondolkozás a Herakleitos és a...

3.6.3.Sokrates A sophistikának minden hibája és gyarlósága mögül örök fénnyel sugárzik elő el nem évülő érdeme: neki köszönhetjük Sokrates-t. A legnagyobb sophista, de egyben a...

4. NAGY RENDSZEREK KORA A GÖRÖG FILOZÓFIÁBAN 4.1. Bevezetés A görög gondolkozás kifejlésének első korszakai, amint azt az előző §-okban előadtuk, természetesen oszlott egy fizikai...

Platon-nak reánk maradt művei – kivéve az Apologiát – mind dialógus formában írattak s bennük egy lángeszű bölcselő lelke árad szerte. Kétségtelen dolog, hogy ezek...

4.3.3.10. Hippias major Miután a szép ideájára vonatkozó fejtegetések egész komoly mederben folynak a Hippias major c. dialógusban, nincs semmi akadálya, hogy azt a felső...

Harminckettedik fejezet Ezeknek a városoknak a lakosai Az ostoba városok lakosainak lelke tökéletlen marad, s fönnállásuk érdekében szükségük van az anyagra, mivel nincs meg bennük...

Huszonharmadik fejezet Akarat és szabadakarat. A boldogság. Ha az emberben mindezek a szellemi, gondolati létezők megvannak, akkor természetszerűleg megszületik benne a meggondolás, a belátás, az...

Tizenharmadik fejezet A fokozatok elosztása az anyagi testek és az isteni létezők közöttEzeknek a létezőknek (ti. a Hold szférája alatti anyagi dolgoknak) olyan a rendje,...

Az emberek figyelmeztetésében és ösztönzésében arra, hogy szeressék azt a szent helyet, szerepe van a jutalomnak és a remélt túlvilág bizonyosságának, mint ahogyan írva van:...

Ez a rövid összefoglalása mindannak, amit ők a racionális lélekrész alattiakról tanítanak. A racionális lélekrészt még anyagi (hylikus) értelemnek is mondják, azaz potenciális értelemnek, mivel...