Irányzatok és képviselők

ottlob Frege (Friedrich Ludwig Gottlob Frege,Wismar, Mecklenburg-Schwerin, 1848. november 8. – Bad Kleinen, 1925. július 26.)német matematikus, logikatudós, filozófus, a modern matematikai logika és analitikus...

eorge Berkeley (Kilkrin, Írország, 1685. március 12. – Oxford, 1753. január 14.) brit empirista filozófus, teológus és püspök. Az immaterializmus elméletét fejlesztette ki a Descartes,...

runo (Giordano Bruno, kiejtése [ʤorˈdaːno ˈbruːno], latinul Iordanus Brunus kiejtése [jor’daːnus ‘bruːnus]) (Nola, 1548 – Róma, 1600. február 17.) olasz dominikánus szerzetes, filozófus, vándorhumanista, a...

alilei (Galileo Galilei Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.) olasz fizikus, csillagász, matematikus, természettudós. A fizikában ő honosította meg a kísérleteket és...

irandola (Giovanni Pico dei conti della Mirandola e della Concordia, 1463. február 24. – 1494. november 17.) itáliai reneszánsz humanista gondolkodó, filozófus, aki arról lett...

irandola (Giovanni Pico dei conti della Mirandola e della Concordia, 1463. február 24. – 1494. november 17.) itáliai reneszánsz humanista gondolkodó, filozófus, aki arról lett...

fizikalizmust sokszor a materializmus szinonimájaként használják, és ez bizonyos kontextusban helyes is. Azonban fontos tudnunk, hogy a két fogalomnak eltérő története van. A materializmus régi...

ualizmus a filozófiai gondolkodásban, mint neve is mutatja, két szubsztancia létezését állító elméletek összeségét foglalja magában. A vallási dualizmus olyan vallási felfogás, amely szerint a...

eminizmus politikai eszme és mozgalom, amely kezdeti célja a női egyenjogúságért való harc. A mai mozgalmak esetében a kezdeti cél ma is meghatározó, de egyes...

enomenológiának nevezik a századforduló idején a filozófiában érvényre jutó újfajta leíró módszert, valamint a belőle kifejlődő a priori tudományt; az utóbbinak az a rendeltetése, hogy...

elvilágosodás története A történészek egy része szerint a felvilágosodás magában foglalja a 17. század nagy részét, mások a megelőző korra az Értelem kora elnevezést használják....

Felfedezés elfedezés egy meglévő, korábban ismeretlen jelenség, földrajzi hely stb. első megismerése, feltárása (például az Antarktisz felfedezése), míg a találmányokat feltalálják. Földrajzi felfedezésekGyarmatosítás A felfedezők a...

ilozófiai logika a logika egy ága, amely a logikai problémákat filozófiai szemszögből és módszerekkel tárgyalja. A kifejezés mai értelmében a tizenkilencedik századi eredetű matematikai logika...

rege (Friedrich Ludwig Gottlob Frege,  (Wismar, Mecklenburg-Schwerin, 1848. november 8. – Bad Kleinen, 1925. július 26.) német matematikus, logikatudós, filozófus, a modern matematikai logika és...

avigny, (Friedrich Carl von Savigny magyarosan Savigny Frigyes Károly), (Frankfurt am Main, 1779. február 21. – Berlin, 1861. október 25.) német jogtudós, a történelmi jogi...

aussure, (Ferdinand de Saussure (1857 – 1913) Genfben született értelmiségi családban. A nyelvek iránti fogékonysága és tehetsége már korán megnyilvánult, kiválóan tudott görögül és latinul....

ichte (Johann Gottlieb Fichte, Rammenau, 1762. május 19. – Berlin, 1814. január 29.) német filozófus. A német idealizmus megalapítója és Schelling illetve Hegel mellett legfontosabb...

acon (Francis Bacon, London, 1561. január 22. – London, 1626. április 9.) brit filozófus, államférfi. Életút Londonban született előkelő családba. Apja, Sir Nicholas Bacon, I....

uárez (Francisco Suárez, Granada, 1548. január 5. – Lisszabon, 1617. szeptember 25.) spanyol filozófus és teológus, jezsuita szerzetes, a skolasztikus filozófia és a katolikus barokk...

pikurosz (görög: Έπίκουρος (Epikouros) amit helyesebben ejtve Epikúrosz lenne, azonban helytelen a gyakran használt Epikürosz) (Szamosz sziget, Kr. e. 341. december – Athén, Kr. e....

pikureizmus, empirista felfogású filozófia. Epikurosz ógörög filozófus után kapta a nevét. Alapítása i.e. 307-re tehető. A hedonizmus egyik alcsoportjaként tartják számon, bár nézetei nagyban eltérnek...

leai filozófiai iskola: A  nagy milétosziakat követően a nyugati görög gondolkodók (Kr. e. IV. század) – akik a kezdetektől fogva nagyban különböztek a milétosziaktól –...

rényetika: az ókori etikai tanítások erényetikai tanítások. Középpontjukban az áll, hogy mi is az a legfőbb erény, amelyet az embernek birtokolnia kell ahhoz, hogy cselekedetei...

gzisztencializmus egy modern polgári idealista filozófiai és irodalmi irányzat, kezdetét egyesek Martin Heidegger Lét és idő című művének megjelenésétől (1927) számítják, mások már dán Søren...

mberi jogok azok a jogok és szabadságjogok, amelyek minden embert születésüktől fogva egyenlően megilletnek. Olyan alapvető polgári és politikai jogokat foglalnak magukba, mint az élethez...

mpirizmus (görög εμπειρισμός az empíria szóból, jelentése: tapasztalat) a 17. században megjelenő filozófiai nézet, amely szerint az ismeretekre csak tapasztalataink segítségével tehetünk szert. A tudomány...

tika (másként erkölcsfilozófia, morálfilozófia) a gyakorlati filozófiának az az ága, amely az erkölcsi parancsok érvényességének filozófiai megalapozásával foglalkozik. Az etika általános jelentése: Ésszerű, a józan...

pisztemológia (más néven Ismeretelmélet(episztémé = ‘tudás’ + logosz = ‘elmélet’) vagy gnoszeológia (gnószisz = ‘ismeret’ + logosz = ‘elmélet’)) a megismerés feltételeit, határait kutató tudomány....